Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

levő közlés milyen jellegű, két nagy fajtáját különböztethetjük meg: az iratanyagot és a nem irat jellegű anyagot. A levéltári iratanyagnak annyiféle fajtája van, amennyi a levéltári iratnak. Ezeket 1. az Irattan c. részben. A nem irat jellegű levéltári anyag jelentősebb fajtái: a térképanyag, a tervanyag, a kottanyag, a hanganyag (kivéve a hangiratanyagot), a fényképanyag és a filmanyag. A térkép-, terv- és kottaanyagról vitatható, hogy iratanyag-e, vagy sem. Azon az alapon, hogy a levéltári anyag milyen jogcímen került levéltári őrizetbe, illetékességi és szerzeményezési levéltári anyagot különböztethetünk meg. Azon az alapon, hogy a levéltári anyagnak ki a tulajdonosa, nemzeti, állami és magán, továbbá Hungarica levéltári anyagot különböztethetünk meg. A levéltári anyag hozzáférhetősége, kutathatósága alapján nyílt és zárt levéltári anyagot különböztethetünk meg. A levéltári anyag területi vonatkozása alapján országos, területi és helyi jellegű levéltári anyagot különböztethetünk meg. Azon az alapon, hogy a levéltári anyagnak ki volt az iratképzője, annyi fajtáját különböztethetjük meg, ahányfajta iratképzőt. A levéltári anyag belső összefüggése alapján szerves és szervetlen levéltári anyagot különböztethetünk meg. 7—21 Levéltári anyagtípus — a levéltári anyagnak kisebb, sajátosabb jellegű kategóriája. Levéltári anyagtípus pl. á vízrajzi térképanyag kategóriája, a térképanyag nagyobb kategóriáján mint anyagfajtán belül. A nem irat jellegű levéltári anyag 7—22 Nem irat jellegű levéltári anyag — olyan anyag, amely írott szöveget nem tartalmaz, a levéltári intézmények általában mégis gyűjtik, részben provenienciája és dokumentumjellege, részben csak dokumentumjellege alapján. Ilyenek: a térkép-, a terv-, a kotta-, a hang-, a fénykép- és a filmanyag. 7—23 Térképanyag — térképeket tartalmazó levéltári anyag. A térképek között is megkülönböztetünk irattári és levéltári térképeket. A térkép is akkor minősül irattári térképnek, ha van provenienciája, levéltári térképnek pedig akkor, ha provenienciája és dokumentumjellege van. A levéltári intézmények általában levéltári térképeket őriznek, előfordul azonban, hogy csupán irattári, sőt olyan térkép is őrizetükbe kerül, amely levéltárinak sem, irattárinak sem minősül. Az a nézet, hogy csak a kéziratos térképanyag lehet levéltári anyag, a nyomtatott pedig csak könyvtári anyag lehet, téves. A térképanyag kéziratos, vagy nyomtatott volta teljesen közömbös abból a szempontból, hogy a könyvtárak, vagy a levéltárak őrizetébe tartozik. ' A levéltári intézmények a térképeket részben az iratok között, részben külön gyűjteményben, a térképtárban őrzik. 7—24 Tervanyag — terveket tartalmazó levéltári anyag. A tervek között is megkülönböztetünk irattári és levéltári terveket. A terv is akkor minősül irattári tervnek, ha van provenienciája, levéltári tervnek pedig akkor, ha provenienciája és dokumentumjellege van. A levéltári intézmények általában levéltári terveket őriznek, előfordul azonban, hogy csupán irattári, sőt olyan terv is őrizetükbe kerül, amely levéltárinak sem, irattárinak sem minősül. Az a nézet, hogy csak a kéziratos tervanyag lehet levéltári anyag, a nyomtatott pedig csak könyvtári anyag lehet, téves. A tervanyag kéziratos, vagy nyomtatott volta teljesen közömbös abból a szempontból, hogy a könyvtárak, vagy a levéltárak őrizetébe tartozik.