Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

véltári anyagát a levéltár fenntartója nem bocsátja a közönség rendelkezésére, amelyet nem nyit meg a kutatás előtt. A zárt levéltár anyagát vagy anyagának bizonyos részét a levéltárfenntartón kívül mások csak kivételes esetekben használhat­ják. Lehet valamely levéltári intézmény levél­tári anyagának csak bizonyos része zárt, ez a körülmény még nem teszi az illető levéltári intézményt zárt levéltárrá. A zárt levéltár levéltári anyagának hozzá­férhetősége alapján különbözik más levéltár­típusoktól. A zárt levéltár ellentétpárja a nyílt le­véltár. 5—20 Nyílt levéltár — olyan levéltártípus, olyanfajta levéltári intézmény, amelynek le­véltári anyagát a levéltár fenntartója a kö­zönség rendelkezésére bocsátja, amelyet megnyit a kutatás előtt. A nyílt levéltár levéltári anyagának lehet­nek olyan részei, amelyeket a levéltár fenn­tartója zártnak nyilvánít. Ez a körülmény a levéltár nyílt jellegét nem változtatja meg. A nyílt levéltár levéltári anyagának hoz­záférhetősége alapján különbözik más levél­tártípusoktól. A magyarországi levéltári intézmények mind nyílt levéltárak. A nyílt levéltár ellentétpárja a zárt le­véltár. 5—21 Illetékes levéltár — gyűjtőköri szervei és személyei vonatkozásában az a levéltári intézmény, amely a kérdéses gyűjtőköri szer­vek és személyek levéltári anyagát a levéltár­ba adási határidő elteltével tőlük átvenni jo­gosult és köteles. 5—22 Gyűjtőköri időhatár — az az időpont, amelyen túli levéltári anyagot valamely lezá­rult levéltár általában már nem gyűjt. A gyűjtőköri időhatárt minden egyes le­zárult levéltár esetében külön állapítják meg. A Magyar Országos Levéltár gyűjtőköri időhatára pl. 1945. január 1. A gyűjtőköri időhatárt vagy határidőt il­letékességi időhatárnak vagy határidőnek is nevezik. 5—23 Egyszerű levéltár — olyan levéltártí­pus, olyanfajta levéltári intézmény, amely csupán egy szervnek vagy személynek a le­véltári anyagát őrzi. Az egyszerű levéltár gyűjtőköre alapján különbözik más levéltártípusoktól. Egyszerű levéltár pl. az irodai levéltár. Az egyszerű levéltár ritka levéltártípus, mert a levéltári intézmények rendszerint több szervnek vagy személynek az iratait őrzik. Egyszerű levéltárnak szokták nevezni azt a levéltári egységet is, amely egyetlen szerv­nek vagy személynek a levéltári anyagát je­lenti, amit azonban helyesebb levéltári fond­nak mondani. Az egyszerű levéltár ellentétei az összetett és a vegyes levéltár. 5—24 Összetett levéltár — olyan levéltártí­pus, olyanfajta levéltári intézmény, amely több, egymással szerves kapcsolatban levő szervnek vagy személynek a levéltári anyagát őrzi. Az összetett levéltár gyűjtőköre alapján különbözik más levéltártípusoktól. Összetett levéltár pl. egy családi levéltár, amely egy család tagjainak és szerveinek a le­véltári anyagát őrzi. Összetett levéltárnak szokták nevezni azt a levéltári egységet is, amely több, egymással bizonyos kapcsolatban levő szervnek vagy személynek a levéltári anyagát jelenti, amit azonban helyesebb egyszerűen levéltárnak mondani, a szónak levéltári egységet kifejező értelmében. Az összetett levéltár ellentétei az egyszerű és a vegyes levéltár. 5—25 Vegyes levéltár — olyan levéltártípus, olyanfajta levéltári intézmény, amely külön­böző, egymással szerves kapcsolatban nem, vagy csak részben levő szerveknek vagy sze­mélyeknek a levéltári anyagát őrzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom