Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

A vegyes levéltár gyűjtőköre alapján különbözik más levéltártípusoktól. A vegyes levéltár ellentétei az egyszerű és az összetett levéltár. A vegyes levéltárat — nem szerencsés kifejezéssel — kombinált levéltárnak is nevezik. 5—26 Válogatott levéltár — olyan levéltártípus, olyanfajta levéltári intézmény, amely akár egy, akár több szervnek vagy személynek nem minden levéltári értékű levéltári anyagát, hanem a levéltári anyagnak csak valamely, meghatározott szempont szerint kiemelt, válogatott részét őrzi. A válogatott levéltár gyűjtőköre alapján különbözik más levéltártípusoktól. Válogatott levéltár pl. az olyan levéltári intézmény, amely csak térképeket vagy tervrajzokat, vagy személyzeti iratokat őriz. 5—27 Általános levéltár — olyan levéltártípus, olyanfajta levéltári intézmény, amely a gyűjtőterületére vonatkozó mindenféle levéltári anyagot őriz, kivéve azt, amely valamely szaklevéltár gyűjtőkörébe tartozik. Az általános levéltár gyűjtőköre alapján különbözik más levéltártípusoktól. A magyarországi általános levéltárak: a Magyar Országos Levéltár, az Új Magyar Központi Levéltár és a tanácsi levéltárak. Az általános levéltár ellentétpárja a szaklevéltár. 5—28 Szaklevéltár — olyan levéltártípus, olyanfajta levéltári intézmény, amely csak meghatározott szerveknek vagy személyeknek a sajátos levéltári anyagát őrzi. A szaklevéltár gyűjtőköre alapján különbözik más levéltártípusoktól. A szaklevéltár lehet egyszerű, összetett, vegyes vagy válogatott levéltár. Magyarországi szaklevéltárak pl. a Hadtörténelmi Intézet levéltári részlege, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának levéltári részlege, az Eötvös Loránd Tudományegyetem levéltára, a Párttörténeti Intézet archívuma, a fővárosi és a megyei pártbizottsági levéltárak, a különböző egyházi levéltárak. A szaklevéltár ellentétpárja az általános levéltár. A szaklevéltárat — nem szerencsés kifejezéssel — speciális levéltárnak is nevezik. 5—29 Kincslevéltár — a legősibb levéltártípus, még nem önálló levéltári intézmény, csupán egyik része annak az intézménynek, a kincstárnak, amelyet fenntartója azzal a rendeltetéssel szervezett, hogy legértékesebb tárgyait, elsősorban ékszereit, továbbá festményeit, szobrait, könyveit, levéltári iratait stb. őrizze. A kincstár közös őse volt a múzeumoknak, könyvtáraknak és levéltáraknak. A közös kincstári eredetre utal, hogy a múzeumokat, könyvtárakat és levéltárakat sok országban még napjainkban is szoros szervezeti szálak fűzik egymáshoz. Kincslevéltárat gazdag egyházi és világi szervek vagy személyek, elsősorban uralkodók tartottak fenn. A kincslevéltárakat az önállótlanság és a kincstár keretébe tartozás különbözteti meg más levéltártípusoktól. Gyűjtőkörüket tekintve a kincstári levéltárak általában egységes és válogatott, mégpedig rendszerint oklevéllevéltárak. 5—30 Oklevéllevéltár — (vagy oklevél tár) a válogatott levéltárak egyik régi fajtája. Az oklevéllevéltárban fenntartója nem minden mai szemmel levéltári értékűnek tekintett iratát őriztette, hanem csak a jogait és kiváltságait biztosító okleveleit. Levéltári értékűnek csak ezeket tartotta. Az oklevéllevéltárat gyűjtőköre különbözteti meg más levéltártípusoktól. Az oklevéllevéltárban fenntartója nemcsak saját, hanem más szervek vagy személyek jogbiztosító okleveleit is őriztethette. Az oklevéllevéltárak nyomát láthatjuk abban, hogy egyes levéltárfenntartók jogbiztosító okleveleiket — pl. törvényeket, szerződéseket — napjainkban is azonnal levéltári őrizetbe adják, és a levéltári intézmények