Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

a hiteles másolat, az egykorú másolat, a kései másolat stb. A másolat készülhet mind az eredetiről, mind annak valamelyik másolatáról. A másolat ellentétpárja az eredeti irat. A másolatot másolati példánynak is nevezik. 2—55 Átírt irat — olyan másolat, amely egy későbbi iratnak, az átíró iratnak a szövegébe van beleágyazva. Az átírt iratnak transsumptum volt a latin neve. 2—56 Átíró irat — olyan irat, amelynek a szövegébe egy korábbi iratnak a másolata, az átírt irat van beleágyazva. 2—57 Átírás — az iratmásolásnak az a módja, amelynél a lemásolt iratnak a másolatát, az átírt iratot, egy későbbi iratnak, az átíró iratnak, a szövegébe ágyazzák be. Az átírással történő másolás főleg a feudalizmus idején volt szokásos. 2—58 Hasonmás — (vagy fakszimile) a lemásolt irattal mindenben megegyező másolat. A hasonmás különböző eljárásokkal készülhet. 2—59 Szöveghű másolat — olyan másolat, amely a másolt iratnak csak a szövegét adja vissza hűen, formáját ellenben megváltoztatja. Szöveghű iratnak is nevezik, e kifejezés azonban nem ajánlatos. 2—60 Betűhű másolat — olyan szöveghű másolat, amely a másolt irat szövegét minden változtatás nélkül adja vissza. 2—61 Formahű másolat — olyan másolat, amely a másolt iratnak nemcsak szövegét, hanem formáját is hűen adja vissza. Formahű iratnak is nevezik, e kifejezés azonban nem ajánlatos. 2—62 Teljes másolat — olyan másolat, amely az egész lemásolt iratról készült. 2—63 Kivonatos másolat — olyan másolat, amely nem az egész lemásolt iratról, hanem annak csak egyes részeiről készült. 2—64 Egyszerű másolat — olyan másolat, amelyet nem hitelesítettek. 2—65 Hivatalos másolat — olyan másolat, amely valamely szervnél hivatalos célra készült. A hivatalos másolatot rendszerint hitelesíteni szokták, vagy valamilyen más módon tüntetik fel rajta a hivatalos jelleget. 2—66 Hiteles másolat — hitelesítési záradékkal ellátott, hitelesített másolat. A hitelesítési záradékban arra illetékes szerv bizonyítja, hogy a másolat milyen és hol található iratról mikor készült, és hogy mennyiben egyezik meg a lemásolt irattal. A hiteles másolaton azt is fel szokták tüntetni, hogy ki készítette és ki ellenőrizte. Levéltári őrizetben levő iratról hiteles másolatot készíteni az illető levéltár illetékes. 2—67 Egykorú másolat — olyan másolat, amely nem sokkal a lemásolt irat keletkezése után készült. 2—68 Kései másolat — olyan másolat, amely jóval a lemásolt irat keletkezése után készült. 2—69 Hiteles irat — olyan irat, amelyet az írt vagy íratott, akinek a nevében szól. A hiteles irat is tartalmazhat valótlan vagy téves adatot. Az irattani hitelesség nem azonos a történeti hitelességgel. A hiteles irat ellentétpárja a hamisítvány. Minden levéltári irat vagy hiteles, vagy hamisítvány. 2—70 Hamisítvány — olyan irat, amelyet nem az írt vagy íratott, akinek a nevében szól. A hamisítvány is tartalmazhat valódi adatot. A hamisítvány ellentétpárja a hiteles irat. 2—71 Fogalmazat — (vagy fogalmazvány) olyan irat, amely azzal a céllal készült, hogy