Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

Az iratanyag (Az irat anyaga) 2—4 Iratanyag — az az anyag, amelyre az írásjeleket az íróeszközzel, vagy íróanyaggal írják. Sokféle anyagra írtak és írnak iratot. A legáltalánosabban használt iratanyagok: az egyiptomi sásból készült papirusz, a borjú-, vagy kecskebőrből készült, és nálunk a 16. századig általános, pergamen vagy hártya, valamint a rongyból, vagy növényi rostból készült papír, amelyet nálunk a 15. század második felében kezdenek használni, s amely a 16. századtól vált általánossá. A napjainkban egyre nagyobb teret hódító hangjelírást többnyire műanyagból készült hanglemezre és hangszalagra, a lyukjelírást pedig papírból, vagy műanyagból készült lyukszalagra írják. Mágneses kártyát és mágneses szalagot is használnak a lyukjelírás anyagaként. Magukat az iratokat is nevezik iratanyagnak, pl. levéltári iratanyag levéltári iratok értelemben. Az íróeszköz 2—5 íróeszköz — az az eszköz, amellyel az iratanyagra az írásjeleket írják. Sokféle eszközzel írtak és írnak iratot. A legáltalánosabban használt íróeszközök: a toll, a ceruza, az írógép, telexgép, a sokszorosítógép, a nyomdagép, a hangfelvevőgép. A tollal és ceruzával írt írásnak kézírás, az írógéppel írtnak gépírás, a távírógéppel írtnak távírás, a telex géppel írtnak telextávírás, a sokszorosítógéppel készültnek sokszorosított írás, a nyomdai géppel készültnek nyomtatás a neve. Az íróanyag 2—6 íróanyag — olyan anyag, amelynek felhasználásával, közbejöttével, az írásjeleket íróeszközökkel az iratanyagra írják, íróanyag pl. a tinta, az indigópapír. Az írásfajták 2—7 Kézírás — olyan írás, amelynek eszközét — pl. a tollat, a ceruzát, a krétát — az író ember írás közben kezében tartja. 2—8 Gépírás — olyan írás, amelynek eszköze az írógép. A gépírással írt iratnak gépirat a neve. 2—9 Távírás — olyan írás, amelynek eszköze a távírógép. A távírás elektromos vezetéken át morzejelekkel történik. A távírással írt iratnak távirat a neve. A távírást írásjelei alapján morzejelírásnak is nevezik. 2—10 Telextávírás — olyan írás, amelynek eszköze a telexgép. A telexírás vezeték nélkül, elektromos áram útján lyukjelekkel történik. A telexírással írt iratnak telextávirat a neve. • 2—11 Sokszorosítás — olyan írás, amelynek eszköze a sokszorosítógép. A sokszorosítással készült iratnak sokszorosított irat a neve. 2—12 Nyomtatás — olyan írás, amelynek eszköze a nyomdai gép. A nyomtatással készült iratnak nyomtatvány a neve. 2—13 írásjel — az a jel, amellyel az írás során a beszédet, illetve a beszédrészeket kifejezik vagy rögzítik. Sokféle írásjelet használtak és használnak. A legáltalánosabban használt írásjelek: a kép, az ék, a betű, a számjel, a morzejel, a lyukjel. A köznapi szóhasználatban az írásban a mondatokat, a mondatrészeket, a szavakat és a szórészeket elválasztó jeleket (pont, vessző, kötőjel stb.) nevezik írásjeleknek. 2—14 Képírás — az az írás, amelynél a beszédrészeket képekkel jelölik. A képírással írt iratnak is képírás a neve. 3* 35