Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

2—15 Ékírás — az az írás, amelynél a beszédrészeket ék alakú jelekkel jelölik. Az ékírással írt iratnak is ékírás a neve. 2—16 Szóírás — az az írás, amelynél egész szavakat jelölnek jelekkel. A szóírással írt iratnak a neve attól függ, hogy milyen jelekkel jelöli a szavakat. 2—17 Szótagírás — az az írás, amelynél szótagokat jelölnek jelekkel. A szótagírással írt iratnak a neve attól függ, hogy milyen jelekkel jelöli a szótagot. 2—18 Betűírás — az az írás, amelynél hangokat egyezményes jelekkel jelölnek. A hangokat jelölő egyezményes jeleket általában betűknek nevezik. A hangok jelölésére különböző egyezményes jeleket, különböző betűket használtak és használnak. A legáltalánosabban használtak a görög, a latin, a cirill és a gót betűk. A betűírással írt iratnak egyszerűen irat a neve. 2—19 Számjelírás — az az írás, amelynél a beszéd részeket számjelekkel (számjegyekkel) jelölik. A számjelek a számok — tehát szavak — jelölésére szolgáló jelek. A legáltalánosabban használtak az arab és a római számjegyek. A számjelírás elsősorban szóírás. A számjeleket azonban nemcsak szavak, hanem betűk jelölésére is fel lehet használni. A számjelírás tehát betűírás is lehet. A számjelírást mint betűírást általában titkosírásra szokták felhasználni. A számjelírással írt iratnak is számjelírás a neve. 2—20 Gyorsírás — az az írás, amelynél a beszédrészeket gyorsírójelekkel jelölik. Többféle gyorsírói jelrendszer van. A gyorsírást sztenografálásnak is nevezik. A gyorsírással írt iratnak sztenogram a neve. 2—21 Morzejelírás — az az írás, amelynél a betűket speciális jelekkel, a morzejelekkel jelölik. A morzejelírással írt iratnak távirat a neve. A morzejelírást, minthogy általában a távírásnál használják, távírásnak is nevezik. 2—22 Lyukjelírás — az az írás, amelynél az írásjeleket lyukakkal, lyukak kombinációjával jelölik. A lyukjelírás anyaga a lyukszalag, erre írják a lyúkjeleket, olyan módon, hogy a szalagot a lyuk rendszernek megfelelően lyukasztják. A lyukjelírással írt iratnak lyukszalag a neve. A telextávírás lyukjelírással történik. Használják a lyukjelírást más célra is. 2—23 Hangjelírás — az az írás, amelynél elektronikus úton a hanglemezen vagy a hangszalagon az emberi hangok bizonyos tulajdonságainak megfelelő jeleket, emberi hangjeleket rögzítenek, amelyek segítségével ugyancsak elektronikus úton a megfelelő hangok újra létrehozhatók. A hangjelírással írt iratnak hangirat vagy fonogram — a köznapi használatban hangfelvétel, hanglemez vagy hangszalag — a neve. A hangjelírást hangfelvételnek vagy hangrögzítésnek is nevezik. 2—24 Hangjel — olyan jel, amely emberi, zenei vagy egyéb hangnak valamely anyagon, valamilyen eszközzel történő rögzítésére szolgál. Az emberi hang rögzítésére szolgáló hangjelet emberi, a zenei hangot rögzítő hangjelet pedig zenei hangjelnek nevezik. 2—25 Vakírás— az az írás, amelynél a hangokat speciális, tapintással érzékelhető, azaz kézzel olvasható jelekkel jelölik. 2—26 Titkosírás — az az írás, amelynél vagy nem általánosan ismert írásjeleket, vagy pedig általánosan ismert írásjeleket nem az általánosan ismert módon használnak. Tetszés szerint választott rendszer — a titkosírás kulcsa — szerint a betűk helyett más jeleket, vagy betűket más jelentéssel