Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

21—123 Rövid távú terv — olyan terv, amely 1 évnél nem hosszabb tervidőszakra készült. A rövid távú tervek általában 1 éves terv­időszakra készülnek. 21—124 Évi terv — olyan terv, amely 1 éves tervidőszakra készült. 21—125 Tárgyév — a tervezés szempontjá­ból az az év, amelyre az évi terv készül. 21—126 Munkaterv — olyan terv, amelynek tárgya a levéltári intézmények munkája, amely azt tartalmazza, hogy a levéltári intéz­mények bizonyos időszakban milyen mun­kát szándékoznak végezni. A munkaterv tárgya, valamint a tervezési időszak terjedelme alapján a munkatervek­nek többféle fajtáját különböztetik meg. A levéltári intézmények munkaterveit a fölöttük közvetlen felügyeletet gyakorló szervek hagyják jóvá. 21—127 Tervvázlat — olyan munkaterv, amely csak a főbb feladatokat, csak a fonto­sabb munkákat, azokat is csupán összefogla­lóan tartalmazza azok közül, amelyeket va­lamely levéltári intézmény bizonyos tervidő­szakban megoldani, illetve elvégezni szándé­kozik. A tervvázlat egyaránt lehet hosszú, közép és rövid távú. 21—128 Tervkoncepció — hosszú távú terv­vázlat, amely hosszabb tervidőszakra, eset­leg meghatározatlan időre tartalmazza vala­mely levéltári intézmény összefoglalóan meghatározott főbb tervfeladatait, valamint azok vállalásának személyi és anyagi feltéte­leit. A tervkoncepciót távlati munkatervnek is nevezik. 21—129 Intézeti munkaterv — olyan munka­terv, amely valamely levéltári intézmény tervmunkáit vagy tervfeladatait irányozza elő közép vagy rövid távú tervidőszakra. Az intézeti munkaterv abban különbözik a tervvázlattól, hogy minden tervmunkát vagy tervfeladatot tartalmaz, nem csupán a fontosabbakat. A tervkoncepciótól vagy a távlati tervtől pedig a fenti különbségen kí­vül még abban is, hogy nem hosszú távú vagy meghatározatlan hosszúságú tervidő­szakra készült. A levéltári intézmények ötéves és évi inté­zeti munkatervet szoktak készíteni. Az intézeti munkaterv a tervidőszak ter­vezett munkájának összefoglaló jellemzése és fő feladatainak kiemelése után munkafaj­ták szerinti csoportosításban összefoglalóan sorolja fel a tervfeladatokat és fűz hozzájuk indoklást vagy magyarázatot. A munkater­vet összefoglaló tervezési-statisztikai kimu­tatások egészítik ki a levéltári intézmény szervezeti tagozódásáról, létszámhelyzetéről, pénzügyi helyzetéről, a levéltári anyag terje­delméről, tagolódásáról, rendezettségéről, segédletekkel való ellátottságáról, a munka­idő tervezett megoszlásáról az egyes munka­kategóriák között. Az intézeti munkatervet a levéltári intéz­mény köz veden felügyeleti szerve hagyja jó­vá. 21—130 Részlegmunkaterv — az a munka­terv, amely valamely levéltári intézmény egyik részlegének a tervmunkáit vagy terv­feladatait irányozza elő közép vagy rövid tá­vú tervidőszakra. Részlegmunkatervek ötéves és éves terv­időszakra szoktak készülni. A részlegmunkatervet a tervidőszak ter­vezett munkájának összefoglaló jellemzése és fő feladatainak kiemelése vezeti be. Ez után munkafajták szerinti csoportosításban a tervfeladatok részletes felsorolása követke­zik annak a feltüntetésével, hogy az egyes tervmunkákat kik és mennyi idő (hány mun­kanap) alatt fogják elvégezni. Végül kimuta­tással zárul a terv arról, hogy a részleg egyes dolgozói, valamint maga a részleg, az egyes munkakategóriákra hány munkanapot irá­nyozott elő. A részlegmunkatervet a levéltári intéz­mény vezetője hagyja jóvá. 21—131 Szakmai terv — olyan munkaterv, illetve a munkatervnek az a része, amely csak szűkebb értelemben vett, azaz a pénz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom