Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

amely arról rendelkezik, hogy a raktárakba ki jogosult belépni, a raktárak biztonságáért, rendjéért és tisztaságáért ki a felelős és mik a kötelességei, a raktárakban való tartózkodásnak mik a feltételei. 21—110 Kulcshasználati szabályzat — olyan munkaszabályzat vagy munkautasítás, amely arról rendelkezik, hogy levéltári helyiségek — köztük a raktárak — kulcsait kik és hogyan használhatják, azokat hol és hogyan kell őrizni. A munkaszervezés és -tervezés 21—111 Munkaszervezés — a levéltári intézmény működéséhez, céljai és feladatai megoldásához minél kedvezőbb feltételek biztosítása, mind személyi, mind dologi vonatkozásban. 21—112 Munkanorma — a levéltári munkának az a mennyisége, amelyet meghatározott időben el lehet végezni. A munka mennyiségét az eredménynek, a teljesítménynek a mennyiségével mérik. A levéltári munka különböző fajtáinál más és más a munkanorma. Nem mindenfajta levéltári munkánál lehet normát megállapítani. A munkanormák megállapításához elsősorban a munkanaplókból megállapítható tapasztalatok szolgálnak alapul. 21—113 Tervezés — a levéltári, közelebbről a levéltár-igazgatási munka egyik része, a levéltári intézményeknek az a tevékenysége, amelynek során megállapítják, hogy bizonyos időszakban mit szándékoznak csinálni, milyen munka elvégzését, illetve milyen feladat megoldását vállalják. A tervezés eredményét tervben rögzítik, foglalják írásba. A tervezés tárgya, valamint a tervezési időszak hossza alapján a tervezésnek többféle fajtáját különböztetjük meg. 21—114 Terv — a tervezés eredményét rögzítő irat, amely azt tartalmazza, hogy a levéltári intézmények bizonyos időszakban mit szándékoznak csinálni, milyen munka elvégzését, illetve feladat megoldását vállalják. A terv tárgya, valamint a tervezési időszak hossza alapján a tervnek többféle fajtáját különböztetjük meg. 21—115 Tervmunka — az a munka, amely valamilyen tervben szerepel, amelynek elvégzését valamely levéltári intézmény valamilyen tervében vállalta. 21—116 Tervfeladat — olyan feladat, amely valamilyen tervben szerepel, amelynek megoldását valamely levéltári intézmény valamilyen tervében vállalta. 21—117 Tervidőszak — az az időszak, amelyre valamely terv készül, amely idő alatt a tervben foglalt munkákat el kell végezni, a feladatokat meg kell oldani. A tervidőszak hossza alapján hosszú, közép és rövid távú terveket különböztetünk meg. 21—118 Időszakos terv — olyan terv, amely meghatározott hosszúságú tervidőszakra készült. 21—119 Táviad terv — kifejezésnek kettős jelentése van. Egyrészt a meg nem határozott hosszúságú tervidőszakra készült tervet nevezik távlati tervnek. Másrészt szokták a hosszú távú tervet is távlati tervnek nevezni. 21—120 Hosszú távú terv — olyan terv, amely 5 évnél hosszabb tervidőszakra készült. A hosszú távú tervek általában 15 éves tervidőszakra készülnek. A hosszú távú tervet távlati tervnek is nevezik. 21—121 Közép távú terv — olyan terv, amely 2 és 5 év közötti tervidőszakra készült. A közép távú tervek általában 5 éves tervidőszakra készülnek. 21—122 Ötéves terv — olyan terv, amely 5 éves tervidőszakra készült.