Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

irat, amelyben kötelezi magát arra, hogy a kutatási szabályzatban foglaltakat megtartja, hogy a kutatás során megismert adatok felhasználásával írt és megjelent munkáinak pontos bibliográfiai adatait a levéltárral közli, továbbá tudomásul veszi, hogy a kutatási engedély nem biztosítja számára a kutatott levéltári anyaggal kapcsolatos esetleges szerzői jogok megszerzését. 18—33 Kutatói kartoték — a kutatókról vezetett kartotékrendszerű nyilvántartás, amelyben minden kutató minden témára vonatkozó kutatásának egy kartotéklapja van, amelyen a kutatásával kapcsolatos legfontosabb adatokat jegyzik fel. Ezek az adatok: a kutató neve, születési helye és éve, foglalkozása, lakcíme, kutatási témája, a kutatás megkezdésének és befejezésének az időpontja. 18—34 Kutatói lap — a kutatókról vezetett kartotékrendszerű nyilvántartás egy kartotéklapja, amelyen egy kutatónak valamely témára vonatkozó kutatásával kapcsolatos legfontosabb adatokat jegyzik fel. 18-=35 Kutatók könyve — ügyviteli segédlet, amelyben a levéltár kutatóit tartja nyilván. A kutatók könyvében a kutatási engedélyek évenként újrakezdődő számrendjében feljegyzik a kutató nevét, foglalkozását, lakcímét, a kutatás tárgyát és célját, valamint a kutatási engedély keltét. A kutatók könyvét kutatói könyvnek is nevezik. 18—36 Kutatók tematikai nyilvántartása — amelyet nem szerencsésen katalógusnak is neveznek, a kutatók kutatási témáiról vezetett nyilvántartás, amely azt tünteti fel, hogy egyes témakörökben milyen kutatók milyen témákat kutatnak. Kutatási témakör pl. a gazdaságtörténet, a helytörténet, a családtörténet. 18—37 Kutatói statisztika — vagy kutatási statisztika a kutatókról, a kutatási témákról, a kutatásra és a kutatószolgálatra fordított időről, különböző szempontok szerint készített statisztikai kimutatás. Ilyen kimutatás készülhet a kutatóknak nem, kor, foglalkozás és országok szerinti, a kutatási témáknak témakörök és korszakok szerinti, a kutatási és kutatószolgálati időnek évenkénti, negyedévenkénti és havonkénti megoszlásáról, stb. 18—38 Kitiltás — a kutató kutatási engedélyének a visszavonása. A kitiltás lehet ideiglenes vagy végleges, történhet egy vagy több levéltárból. 18—39 Felfüggesztés — mint kutatószolgálati fogalom a kutató kutatási engedélyének ideiglenes visszavonását jelenti. Oka rendszerint a kutatási szabályok megsértése. A felfüggesztés okának tisztázása után vagy visszavonják azt, vagy a kutatót kitiltják. A kutatási ügymenet 18—40 Kutatási ügymenet — kifejezésnek kettős jelentése van. Tágabb értelemben a kutatószolgálatot, szűkebb értelemben a kutatószolgálat módját jelenti. A kutatási ügymenetet a kutatási szabályzat szabályozza. 18—41 Kutatási szabályzat — a levéltár ügyrendjének egyik — önállóan is szereplő — fejezete, amely a kutatószolgálatot, a kutatási ügymenetet szabályozza. A kutatási szabályzatot minden levéltár maga készíti el, és a kulturális miniszter jóváhagyásával a levéltárfenntartó hagyja jóvá. 18—42 Irathasználati határidő — a kutatási szabályzatban megállapított az az időtartam, amelyre a kutató a használatára kiadott levéltári anyagnak a kutatóhelyiségben részére történő tartását igényelheti abban az esetben, ha az anyag használatát valamilyen okból megszakítja. 18—43 Kutatóhelyiség — a levéltárnak kutatás céljára szolgáló helyisége. Befogadóképessége alapján kétféle kuta-