Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

15—103 Várostörténet — a helytörténetnek egyik ága, amely a városok történetével foglalkozik. Azok a levéltári intézmények, amelyek városi levéltári anyagot őriznek, elsősorban a városi levéltárak, rendeltetésszerűen foglalkoznak várostörténettel. 15—104 Megyetörténet — a tájtörténet egyik ága, amely a megyék történetével foglalkozik. A megyetörténet a megyék egész történetével foglalkozik. Azok a munkák, amelyek a megyék történetének csak egyes részeivel foglalkoznak, elsődlegesen nem megyetörténetek. A megyei igazgatással foglalkozó munkák pl. elsődlegesen igazgatástörténetiek és csak másodlagosan megyetörténetiek. A megyetörténet nem helytörténet. 15—105 Tájtörténet — vagy regionális történet a történettudománynak az az ága, amely valamely ország több helységet felölelő részeinek, tájainak a történetével foglalkozik. Az országrészek vagy tájak, amelyeknek történetével a tájtörténet foglalkozik, lehetnek földrajziak, mint pl. a Dunántúl, vagy igazgatásiak, mint pl. a megyék vagy a püspökségek. A tájtörténet nem helytörténet. 15—106 Történeti földrajz — a földrajz- és a történettudománynak az a közös, komplex ága, amely valamely terület földrajza múltjának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. Történeti földrajznak szoktak nevezni olyan történettudományi munkákat is, amelyek valamely helységnek, vagy valamely terület helységeinek a múltját a földrajzi viszonyokat is figyelembe véve, a helységek valamilyen, rendszerint betűrendes, rendjében haladva, tárgyalják. Az ilyen munkák inkább helytörténeti, mint történeti földrajzi feldolgozások, legtöbbször helytörténeti lexikonok. 15—107 Történeti gazdaságföldrajz — a történeti földrajznak az az ága, amely valamely terület gazdaságföldrajza múltjának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. A forrásközlés 15—108 Forrásközlés — szónak több jelentése van. Jelent egyrészt bizonyos munkát vagy műveletet, jelenti másrészt annak a munkának vagy műveletnek az eredményét vagy termékét. Mindkét jelentésének van egy tágabb és egy szűkebb értelme. A forrásközlés mint munka vagy művelet a források megjelentetését és kiadását jelenti. A forrásközlés mint a forrásközlő munka vagy művelet eredménye vagy terméke olyan kiadvány, amely a megjelentetésre és kiadásra szánt forrásokat, ületve e forrásoknak az adatait lényegében feldolgozatlanul, nyersen, azaz olyan állapotban tartalmazza, amilyenben azok ténylegesen vannak. A forrásközlés a szó tágabb értelmében mindenféle forrásnak a közlése, illetve mindenféle forrást közlő kiadvány. A szó szűkebb értelmében a forrásközlés levéltári források közlése, illetve levéltári forrásokat közlő kiadvány. A levéltári terminológiában a forrásközlés kifejezést ez utóbbi, szűkebb értelemben használjuk. A forrásközlésnek - pontosabban a levéltári forrásközlésnek - annak anyaga, célja és módja alapján - többféle fajtáját különböztetjük meg. 15—109 Forráskiadás — A forrásközlést mint kiadványkészítő munkát forráskiadásnak is nevezik. 15—110 Forráskiadvány — A forrásközlést mint kiadványt forráskiadványnak is nevezik. 15—111 Forráspublikáció — A forrásközlést mint kiadványkészítést és mint kiadványt forráspublikációnak is nevezik.