Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

15—112 Forrásközléstan — pontosabban: a levéltári források közlésének a tana — a levéltártannak egyik ága vagy területe, amely a levéltári források közlésének — forrásközlő levéltári kiadványok készítésének és gondozásának — elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. A forrásközléstant általában archeográfiának nevezik. Az archeográfiának — miként a levéltártannak is — elméletét és gyakorlatát különböztethetjük meg. A gyakorlati archeográfiát az archeográfia módszertanának is nevezhetjük. A forrásközléstannak vagy archeográfiának az elméletét forrásközlési alapelveknek is szokták nevezni. 15—113 Tudományos forrásközlés — a forrásközlés egyik fajtája, amelynek elsődleges célja az, hogy tudományos feldolgozás számára szolgáltasson forrásbeli adatokat. Céljából következik, hogy viszonylag szűkebb körű használatra készül. A tudományos forrásközlést a sajátosabb jellegű témaválasztás, a viszonylagos teljességre való törekvés és a tudományos apparátus különbözteti meg elsősorban a népszerű forrásközléstől. 15—114 Népszerű forrásközlés — a forrásközlés egyik fajtája, amelynek elsődleges célja az, hogy a közművelés és az oktatás számára szolgáltasson forrásbeli adatokat. Céljából következik, hogy viszonylag tágabb körű használatra készül. A népszerű forrásközlést az általánosabb jellegű témaválasztás, a teljességre való igény nélküli válogatás és a tudományos apparátus mellőzése különbözteti meg elsősorban a tudományos forrásközléstől. 15—115 Tudományosan népszerű forrásközlés — olyan forrásközlés, amely oktatási célra és a műveltebb olvasóréteg számára készül. Tárgy választása általánosabb, apparátusa egyszerűbb, mint a tudományos forrásközlésé. 15—116 Tisztán levéltári forrásközlés — olyan forrásközlés, amelyben csak levéltári anyag kerül közlésre. 15—117 Vegyes forrásközlés — a forrásközlésnek az a fajtája, amelynél levéltári és nem levéltári anyag — pl. sajtóanyag, rajzanyag, képanyag — vegyesen kerül közlésre. 15—118 Tematikai forrásközlés — a forrásközlésnek az a fajtája, amelynél meghatározott témára vonatkozó forrásanyag kerül közlésre. Tematikai forrásközlés pl. a munkás- és a parasztmozgalmak, vagy a nemzetiségi kérdés, avagy a Mária Terézia korabeli úrbérrendezés történetére vonatkozó forrásanyagpublikálás. 15—119 Kronológiai forrásközlés — a forrásközlésnek az a fajtája, amelynél meghatározott időszakra vonatkozó forrásanyag kerül közlésre. Kronológiai forrásközlés pl. a Zsigmond kori oklevelek publikálása. 15—120 Irattípusos forrásközlés — a forrásközlésnek az a fajtája, amelynél meghatározott iratfajta, irattípus kerül közlésre. Irattípusos forrásközlés pl. az urbáriumok, az úriszéki jegyzőkönyvek, a missilis levelek, a számadások, a minisztertanácsi jegyzőkönyvek publikálása. 15—121 Levéltári egységre épülő forrásközlés — olyan forrásközlés, amelyben valamely levéltári egység, pl. egy fond vagy állag, anyaga kerül valamilyen módon közlésre. Ilyen forrásközlés pl. a magyar, vagy a közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek publikációja. 15—122 Teljes forrásközlés — a forrásközlés egyik fajtája, amelynél a témára vonatkozó viszonylag teljes forrásanyag közlésre kerül, akár teljes szövegében, akár csak kivonatosan. A teljes forrásközlés azonos a forrásközlés teljességével.