Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

A családtörténet 15—98 Családtörténet — a családok történetével foglalkozó ága a történettudománynak. Amennyiben a családok fondképzők, a családtörténet levéltári szemszögből fondképzők története. A levéltári intézmények a családoknak nem teljes, hanem csak hivataltörténetével foglalkoznak rendeltetésszerűen. A családtörténet nem azonos a genealógiával vagy leszármazástannal, amely csak része a családtörténetnek. A családtörténet elsősorban a társadalomtörténet keretébe tartozik, de — a családok, illetve a családtagok tevékenységétől függően — kapcsolódik a politika, a gazdaság, a művelődés stb. történetéhez is. 15—99 Életrajz — vagy biográfia a személyek történetével foglalkozó ága a történettudománynak. Minthogy a személyek fondképzők, az életrajz levéltári szemszögből fondképzők története. A levéltári intézmények a személyeknek nem teljes, hanem csak hivataltörténetével, főbb életrajzi adataival foglalkoznak rendeltetésszerűen. Az életrajz a családtörténetből nőtt ki, egyes kiváló családtagok történetével nem a családtörténet keretében, hanem külön, önállóan foglalkozik. Az életrajz — a családtörténethez hasonlóan — elsősorban a társadalomtörténet keretébe tartozik, de — az illető személy tevékenységétől függően — tartozhat elsődlegesen a politika, a gazdaság, a művelődés stb. történetéhez is. A településtörténet 15—100 Településtörténet — a történettudomány egyik ága, amely a lakott területek — falvak, városok, tájak, országok — települési formáinak a történetével foglalkozik. A településtörténet történeti gazdaság- és emberföldrajz. A településtörténet nem azonos a településeknek, a helységeknek a történetével, a helytörténettel. A helytörténetbe beletartozik a helységek településtörténete is. 15—101 Helytörténet — az egyes helységek vagy települések — városok, községek stb. — történetével foglalkozó ága a történettudománynak. A helytörténet a helységek egész történetével, annak minden vonatkozásával foglalkozik. Azok a történelmi munkák, amelyek a helységek történetének csak bizonyos részeivel foglalkoznak, elsődlegesen nem a helytörténet keretébe tartoznak. Egy város kormányzatával vagy közigazgatásával foglalkozó történelmi munka elsődlegesen kormányzat-, illetve közigazgatás-történeti munka és csak másodlagosan tartozik a helytörténet keretébe. Hasonlóképpen egy község vallási, vagy oktatási viszonyaival foglalkozó történelmi munka elsősorban az egyház-, illetve az oktatástörténet, vagyis a művelődéstörténet keretébe tartozik, és csak másodlagosan a helytörténetébe. A helytörténet nem azonos a településtörténettel. Nem azonos a helytörténet a több helységet felölelő kisebb-nagyobb országrészek történetével foglalkozó regionális vagy tájtörténettel sem, amilyen pl. a megyetörténet. A helytörténetírás a helységek levéltári anyagát őrző levéltári intézményeknek rendeltetésszerű feladata. A helytörténetírás tehát a levéltári irodalom körébe tartozik. 15—102 Helytörténeti lexikon — a helytörténet egyik műfaja, amely a helységek történetének legfontosabb adatait lexikális feldolgozásban foglalja össze. Helytörténeti lexikon rendszerint nem egy-egy helység, hanem egy nagyobb terület, pl. egy megye, összes helységéről készül.