Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

A családtörténet 15—98 Családtörténet — a családok történe­tével foglalkozó ága a történettudomány­nak. Amennyiben a családok fondképzők, a családtörténet levéltári szemszögből fond­képzők története. A levéltári intézmények a családoknak nem teljes, hanem csak hivataltörténetével foglalkoznak rendeltetésszerűen. A családtörténet nem azonos a genealó­giával vagy leszármazástannal, amely csak része a családtörténetnek. A családtörténet elsősorban a társada­lomtörténet keretébe tartozik, de — a csalá­dok, illetve a családtagok tevékenységétől függően — kapcsolódik a politika, a gazda­ság, a művelődés stb. történetéhez is. 15—99 Életrajz — vagy biográfia a szemé­lyek történetével foglalkozó ága a történet­tudománynak. Minthogy a személyek fondképzők, az életrajz levéltári szemszögből fondképzők története. A levéltári intézmények a személyeknek nem teljes, hanem csak hivataltörténetével, főbb életrajzi adataival foglalkoznak rendel­tetésszerűen. Az életrajz a családtörténetből nőtt ki, egyes kiváló családtagok történetével nem a családtörténet keretében, hanem külön, ön­állóan foglalkozik. Az életrajz — a családtörténethez hason­lóan — elsősorban a társadalomtörténet ke­retébe tartozik, de — az illető személy tevé­kenységétől függően — tartozhat elsődlege­sen a politika, a gazdaság, a művelődés stb. történetéhez is. A településtörténet 15—100 Településtörténet — a történettudo­mány egyik ága, amely a lakott területek — falvak, városok, tájak, országok — települé­si formáinak a történetével foglalkozik. A településtörténet történeti gazdaság- és emberföldrajz. A településtörténet nem azonos a telepü­léseknek, a helységeknek a történetével, a helytörténettel. A helytörténetbe beletartozik a helységek településtörténete is. 15—101 Helytörténet — az egyes helységek vagy települések — városok, községek stb. — történetével foglalkozó ága a történettu­dománynak. A helytörténet a helységek egész történe­tével, annak minden vonatkozásával foglal­kozik. Azok a történelmi munkák, amelyek a helységek történetének csak bizonyos részei­vel foglalkoznak, elsődlegesen nem a hely­történet keretébe tartoznak. Egy város kor­mányzatával vagy közigazgatásával foglal­kozó történelmi munka elsődlegesen kor­mányzat-, illetve közigazgatás-történeti munka és csak másodlagosan tartozik a helytörténet keretébe. Hasonlóképpen egy község vallási, vagy oktatási viszonyaival foglalkozó történelmi munka elsősorban az egyház-, illetve az oktatástörténet, vagyis a művelődéstörténet keretébe tartozik, és csak másodlagosan a helytörténetébe. A helytörténet nem azonos a településtör­ténettel. Nem azonos a helytörténet a több helysé­get felölelő kisebb-nagyobb országrészek történetével foglalkozó regionális vagy táj­történettel sem, amilyen pl. a megyetörténet. A helytörténetírás a helységek levéltári anyagát őrző levéltári intézményeknek ren­deltetésszerű feladata. A helytörténetírás te­hát a levéltári irodalom körébe tartozik. 15—102 Helytörténeti lexikon — a helytör­ténet egyik műfaja, amely a helységek törté­netének legfontosabb adatait lexikális feldol­gozásban foglalja össze. Helytörténeti lexikon rendszerint nem egy-egy helység, hanem egy nagyobb terület, pl. egy megye, összes helységéről készül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom