Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

15—56 Általános forrástudományok — olyan történeti forrástudományok, amelyek mindenféle történeti forrás elméleti és módszertani kérdéseivel foglalkoznak. Ilyenek: a forrástan vagy forrásismeret, valamint a forráskutatás, amelyhez a forrásvizsgálat, a forráselemzés és a forráskritika tartozik. 15—57 Forrás — a szó tudományos értelmében — olyan anyag, amely a belőle megtudható — meríthető — ismeretekkel — adatokkal — a múlt megismeréséhez járul hozzá. A forrást ezért történeti forrásnak is nevezik. A levéltári forrást is szokták egyszerűen forrásnak nevezni. 15—58 írott forrás—az írásban fennmaradt történeti forrás. Az írott források közé tartoznak a levéltári és a könyvtári iratok, de őriznek írott forrásokat a múzeumok is. 15—59 Levéltári forrás — olyan levéltári anyag, amely a múlt megismerésére szolgáló, történeti értékű adatokat tartalmaz. Elvben minden levéltári anyag levéltári forrás, hiszen a levéltári anyag egyik kritériuma az, hogy történeti — levéltári — értéke van. A gyakorlatban azonban a levéltári intézmények sok, történeti értékkel nem rendelkező, levéltári forrásnak tehát nem tekinthető, anyagot — selejtet — is őriznek. A levéltári forrást egyszerűen forrásnak is szokták nevezni, különösen a forrásközlés kifejezésben. 15—60 Élő forrás — élő személyek emlékezése a múltról. Az élő forrás, ha az emlékezést leírják, írott forrássá válik. Az élő források felderítésének, rögzítésének és gyűjtőköri hovatartozásának kérdései nincsenek megfelelően tisztázva. Egyes levéltári intézmények gyűjtik a gyűjtőkörükbe tartozó személyektől származó élő forrásokat is. 15—61 Tárgyi emlék kifejezésnek tágabb és szűkebb körű jelentése van. Tágabb értelemben tárgyi emlék a múltból fennmaradt minden tárgy, köztük az iratok is. Szűkebb értelmében a kifejezésnek — és általában ebben az értelemben szokták használni — a könyvtári és a levéltári anyagot nem tekintik tárgyi emléknek, csupán a múltból fennmaradt egyéb tárgyakat nevezik tárgyi emlékeknek. 15—62 Forrástan — a történeti források kutatásának, vizsgálatának elméleti és módszertani kérdéseivel foglalkozó tudományág. A forrástant forrásismeretnek is nevezik. A forrástan két szűkebb területe a forráskutatás és a forrásvizsgálat, vagy forráskritika. 15—63 Forráskutatás — a forrástannak egyik ága vagy területe, amely a történeti források felderítésének a kérdéseivel foglalkozik. A forráskutatás a forrástannak inkább gyakorlati, módszertani területe, de elméleti vonatkozásai is vannak. 15—64 Forrásvizsgálat — vagy forráskritika a forrástannak egyik ága vagy területe, amely a történeti források forrásértékének a megállapításával foglalkozik. A források belső, tartalmi és külső, formai sajátosságait elemezve, meghatározza azok jellegét, hitelességét, megbízhatóságát, használhatóságát. A forrásvizsgálat vagy forráskritika a forrástannak inkább elméleti területe, de módszertani vonatkozásai is vannak. 15—65 Forráskritika — a forráskutatás egyik része, a források kritikai elemzése, vizsgálata. 15—66 Kriptográfia — levéltári forrástudomány, amely a titkosírások vizsgálatával foglalkozik. A kriptográfia a paleográfia egyik ágának is tekinthető.