Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

15—67 Epigráfia — tárgyi forrástudomány, amely az ásványi anyagba vésett feliratok vizsgálatával foglalkozik. Az epigráfia rokon tudománya a paleográfiának, sőt a paleográfia egyik ágának, és így levéltári forrástudománynak is tekinthető. Az epigráfiát felirattörténetnek is szokták nevezni. 15—68 Papirológia — levéltári forrástudomány, amely az egyiptomi papirusziratok vizsgálatával foglalkozik. A papirológia a paleográfia egyik ágának is tekinthető. 15—69 Vízjeltan — az a történeti forrástudomány, amely a vízjeleknek, vagyis a papirost készítő üzemek a papirosra vitt gyártási jeleinek, elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 15—70 Pecséttan — vagy szfragisztika levéltári forrástudomány, amely a történeti — elsősorban a levéltári — források megpecsételésének, azaz pecséttel történő hitelesítésénekmúltjával, történeti fejlődésével, a pecsételés különböző módjaival és a pecsétek különböző fajaival foglalkozik. A pecséttant szigillográfiának is nevezik. 15—71 Címertan — vagy heraldika levéltári és tárgyi forrástudomány, amely a címerek használatának múltjával, történeti fejlődésével foglalkozik. A címertan mint levéltári forrástudomány elsősorban a címerek használatának a címeres levelekkel kapcsolatos kérdéseit vizsgálja. 15—72 Kortan — vagy kronológia levéltári forrástudomány, amely az időszámítás és a történeti — elsősorban a levéltári — források keltezésének múltjával, történeti fejlődésével foglalkozik. 15—73 Archontológia — levéltári forrástudomány, amely a jelentősebb kormányzati tisztségek viselőinek megállapításával foglalkozik. Az archontológiai kutatások eredményét tisztségviselői névsorokban foglalják össze. Az archontológia azért levéltári forrástudomány, mert eredményei a levéltári források használatát és megértését elősegítik, könnyebbé teszik. 15—74 Méltóságsor — magas rangú kormányzati tisztségviselőknek időrendi névsora, amely az egyes személyek tisztségviselésének időhatárait is feltünteti. Az oklevéltan az oklevél kiállítása idején országos tisztséget viselő személyeknek az oklevélben történő felsorolását nevezi méltóságsornak. 15—75 Leszármazástan — vagy genealógia levéltári forrástudomány, amely személyek családi kapcsolatainak megállapításával foglalkozik. A leszármazástani kutatások eredményeit leszármazási vagy genealógiai táblázatokban foglalják össze. E táblázatokat családfáknak, ősfáknak is nevezik. A leszármazástan azért levéltári forrástudomány, mert eredményei a levéltári források használatát és megértését elősegítik, könnyebbé teszik. 15—76 Onomasztika — levéltári forrástudomány, amely a tulajdonnevek használatának múltjával, történeti fejlődésével foglalkozik. Három ága van. A toponimia a hely-, a hidronímia a víz-, az antroponímia pedig az embernevek vizsgálatával foglalkozik. Az onomasztika azért levéltári forrástudomány, mert eredményei a levéltári források használatát és megértését elősegítik, könnyebbé teszik. 15—77 Mértéktan — vagy metrología levéltári és tárgyi forrástudomány, amely a különböző mértékek múltjával, történeti fejlődésével foglalkozik. A mértéktan azért levéltári forrástudomány, mert eredményei a levéltári források használatát és megértését elősegítik, köny- „ nyebbé teszik. A mértéktant súly- és mértéktannak is 14 Ember 209