Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

15—67 Epigráfia — tárgyi forrástudomány, amely az ásványi anyagba vésett feliratok vizsgálatával foglalkozik. Az epigráfia rokon tudománya a paleog­ráfiának, sőt a paleográfia egyik ágának, és így levéltári forrástudománynak is tekint­hető. Az epigráfiát felirattörténetnek is szokták nevezni. 15—68 Papirológia — levéltári forrástudo­mány, amely az egyiptomi papirusziratok vizsgálatával foglalkozik. A papirológia a paleográfia egyik ágának is tekinthető. 15—69 Vízjeltan — az a történeti forrástu­domány, amely a vízjeleknek, vagyis a papi­rost készítő üzemek a papirosra vitt gyártási jeleinek, elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 15—70 Pecséttan — vagy szfragisztika levél­tári forrástudomány, amely a történeti — el­sősorban a levéltári — források megpecséte­lésének, azaz pecséttel történő hitelesítésé­nekmúltjával, történeti fejlődésével, a pecsé­telés különböző módjaival és a pecsétek kü­lönböző fajaival foglalkozik. A pecséttant szigillográfiának is nevezik. 15—71 Címertan — vagy heraldika levéltári és tárgyi forrástudomány, amely a címerek használatának múltjával, történeti fejlődésé­vel foglalkozik. A címertan mint levéltári forrástudo­mány elsősorban a címerek használatának a címeres levelekkel kapcsolatos kérdéseit vizsgálja. 15—72 Kortan — vagy kronológia levéltári forrástudomány, amely az időszámítás és a történeti — elsősorban a levéltári — forrá­sok keltezésének múltjával, történeti fejlődé­sével foglalkozik. 15—73 Archontológia — levéltári forrástu­domány, amely a jelentősebb kormányzati tisztségek viselőinek megállapításával foglal­kozik. Az archontológiai kutatások eredményét tisztségviselői névsorokban foglalják össze. Az archontológia azért levéltári forrástu­domány, mert eredményei a levéltári forrá­sok használatát és megértését elősegítik, könnyebbé teszik. 15—74 Méltóságsor — magas rangú kor­mányzati tisztségviselőknek időrendi névso­ra, amely az egyes személyek tisztségviselésé­nek időhatárait is feltünteti. Az oklevéltan az oklevél kiállítása idején országos tisztséget viselő személyeknek az oklevélben történő felsorolását nevezi méltó­ságsornak. 15—75 Leszármazástan — vagy genealógia levéltári forrástudomány, amely személyek családi kapcsolatainak megállapításával fog­lalkozik. A leszármazástani kutatások eredményeit leszármazási vagy genealógiai táblázatokban foglalják össze. E táblázatokat családfák­nak, ősfáknak is nevezik. A leszármazástan azért levéltári forrástu­domány, mert eredményei a levéltári forrá­sok használatát és megértését elősegítik, könnyebbé teszik. 15—76 Onomasztika — levéltári forrástudo­mány, amely a tulajdonnevek használatának múltjával, történeti fejlődésével foglalkozik. Három ága van. A toponimia a hely-, a hidronímia a víz-, az antroponímia pedig az embernevek vizsgálatával foglalkozik. Az onomasztika azért levéltári forrástu­domány, mert eredményei a levéltári forrá­sok használatát és megértését elősegítik, könnyebbé teszik. 15—77 Mértéktan — vagy metrología levél­tári és tárgyi forrástudomány, amely a kü­lönböző mértékek múltjával, történeti fejlő­désével foglalkozik. A mértéktan azért levéltári forrástudo­mány, mert eredményei a levéltári források használatát és megértését elősegítik, köny- „ nyebbé teszik. A mértéktant súly- és mértéktannak is 14 Ember 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom