Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

Forrásközlés esetében az anyaggyűjtés a közlésnél számba jövő forrásanyag összegyűjtését jelenti. 15—31 Szelektálás — mindenféle kiadványkészítés harmadik fázisa, az összegyűjtött anyagból és adatokból a felhasználásra kerülőknek a kiválasztása. Forrásközlés esetén a szelektálás a közlésre kerülő forrásanyag kiválasztását jelenti. 15—32 Megírás — vagy feldolgozás a kiadványkészítésnek az a fázisa, amelyben az egybegyűjtött és szelektált adatok feldolgozása, a kiadvány szövegének a megírása folyik. 15—33 Feldolgozás — szónak több jelentése van. A kiadványkészítésben a kiadvány szövegének a megírását jelenti. A tudományos irodalom 15—34 Irodalom — valamely tárgyra vagy témára vonatkozó, azzal foglalkozó kiadványok összessége. Az irodalomnak egyrészt célja, másrészt tárgya vagy témája alapján több területét és számos ágát különböztetjük meg. Egyik területe pl. a tudományos irodalom, annak ágai pl. a történelmi vagy történettudományi, az igazgatástudományi és a levéltári vagy levéltártudományi irodalom. 15—35 Tudományos irodalom — azoknak a kiadványoknak az összessége, amelyek valamely tárggyal vagy témával tudományos célból, tudományos alapon és igénnyel foglalkoznak. A tudományos irodalomnak tárgya vagy témája alapján számos ágát különböztetjük meg. Ágai pl. a történelmi vagy történettudományi, az igazgatástudományi és a levéltári vagy levél tártudományi irodalom. A tudományos irodalmat szakirodalomnak is nevezik. 15—36 Tudományos népszerű irodalom — olyan tudományos irodalom, amelynek körébe a tudományosan népszerű kiadványok tartoznak. 15—37 Népszerű tudományos irodalom — olyan tudományos irodalom, amelynek körébe a népszerű kiadványok tartoznak. 15—38 Feldolgozás — olyan kiadvány, amelyben a szerző valamely témát saját előadásában kifejtve tárgyal, világít meg. Terjedelmük alapján nagyobb és kisebb feldolgozásokat különböztetünk meg. A nagyobb feldolgozásoknak tárgyuk alapján két általános jellegű fajtáját különböztetjük meg: a monográfiákat és a szintéziseket. A kisebb feldolgozásoknak terjedelmük alapján három fajtáját különböztetjük meg: a tanulmányokat, a cikkeket és a lexikális feldolgozásokat. A feldolgozások tágabb értelemben vett körébe sorolhatjuk az ismertetéseket, a szemléket és a nekrológokat. A feldolgozás ellentétpárja a forrásközlés. 15—39 Nagyobb feldolgozás — Nagyobb feldolgozásnak az 5 szerzői ívnél nagyobb terjedelmű feldolgozást tekinthetjük. 15—40 Szintézis — olyan nagyobb feldolgozás, amely valamely tudományág egészének, vagy kisebb-nagyobb területének viszonylag hosszabb időszakra vonatkozó eredményeit foglalja össze. A szintézis és monográfia között a határvonalakat meghúzni sokszor nehéz. Szintézis pl. az egész emberiség, egy földrész, egy ország történelme, illetve annak egy korszaka. Szintézis pl. a magyarországi parasztság, munkásság, nemesség, főnemesség, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, közlekedés történelme, illetve annak egy korszaka. A magyarországi bányászat és bányászok történelme már egyaránt lehet szintézis és monográfia, attól függően, hogy korábbi, vagy új kutatások eredményeit tartalmazza.