Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

A magyarországi levéltárügy történelme, illetve annak egy korszaka szintézis. A magyarországi egyházi levéltárügy történelme már egyaránt lehet szintézis és monográfia. 15—41 Monográfia — olyan nagyobb feldolgozás, amelynek tárgya valamely tudományág egyik területének bizonyos részkérdése. A monográfia általában új kutatási eredményeket tartalmaz. Monográfia pl. egy községnek, városnak, megyének, a kormányzat valamelyik szervének, valamely intézménynek, üzemnek, vállalatnak, családnak, személynek a történetét feldolgozó kiadvány. A monográfia jellegét nem befolyásolja, hogy tárgyát időbelüeg teljesen, vagy csupán részben dolgozza fel. Egy megye feudális kori történetének a feldolgozása ugyanúgy monográfiának minősül, mint a megye egész történetét tárgyaló feldolgozás. 15—42 Szintetikus monográfia — olyan monográfia, amely témáját összefoglalóan meghatározva tárgyalja. 15—43 Analitikus monográfia — olyan monográfia, amely témáját részletesen elemezve tárgyalja. 15—44 Kisebb feldolgozás — Kisebb feldolgozásnak az 5 szerzői ívnél kisebb feldolgozást tekinthetjük. 15—45 Lexikális feldolgozás — Lexikális feldolgozásnak az 1—2 oldalas, összefoglaló jellegű kisebb feldolgozást tekinthetjük. 15—46 Ismertetés — valamely irodalmi műről írt, kritikai észrevételeket is tartalmazó tájékoztatás. 15—47 Recenzió — valamely irodalmi műről írt, kritikai észrevételeket nem tartalmazó tájékoztatás. 15—48 Szemle — valamely folyóiratról írt, kritikai észrevételeket általában nem tartalmazó tájékoztatás. 15—49 Krónika — mint kiadványkészítési fogalom, a folyóiratoknak az a rovata, amelybe a folyóirat közlési körébe tartozó eseményekről szóló híradások kerülnek. 15—50 Nekrológ — valamely elhunyt személyről írt, annak közéleti és tudományos munkásságát is méltató megemlékezés, hasonló a személyekről szóló lexikális feldolgozáshoz. 15—51 Statisztika — szónak kettős jelentése van: egyrészt egy tudományágat, másrészt egy kiadványfajtát jelent. Mint tudományág a statisztika a kormányzat számára rendszerezett adatokat szolgáltat, amelyek a kormányszervek működését hivatottak szolgálni. A statisztikai tudománynak annyi ága van, ahány területére a kormányzatnak szolgáltatja a rendszerezett adatokat. Van pl. mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, egészségügyi, oktatásügyi statisztika. A statisztika mint kiadványfajta a statisztikai tudomány által rendszerezett adatokat rendszerint táblázatokban közlő félfeldolgozás, amely a közölt adatokhoz magyarázatokat is fűz, értékeli is azokat. Statisztikai kiadvány is annyi fajta van, ahány ága a statisztikai tudománynak. A statisztikai kiadványok egyik sajátos fajtája a történeti statisztika. A levéltári irodalom 15—52 Levéltári irodalom — kifejezésnek kettős jelentése van. Jelenti egyrészt a levéltárakra és a levéltári munkára vonatkozó, a velük foglalkozó tudományos kiadványokat. Jelenti másrészt azokat a tudományos kiadványokat, amelyeket a levéltári intézmények rendeltetésszerűen készítenek. A levéltári irodalom körébe elsősorban a levéltártudományi, a történelmi és az igazgatástudományi irodalomnak, de más — pl. jog-, műszaki, természettudományi — irodalomnak is azok az ágai tartoznak, amelyek a levéltárak kettős rendeltetését, a levéltári