Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

14—121 Általános mutató — mint csupán levéltári segédlet olyan, a kérdéses levéltári anyag tényleges, vagy ideális rendszerétől eltérő rendszerű levéltári segédlet, amely a kérdéses levéltári anyag egészéhez készül, minden tárgyi korlátozás nélkül, szemben a tematikai mutatóval, amely a kérdéses levéltári anyagnak csak valamely meghatározott témára vonatkozó részéhez készül. Az általános mutató mint nemcsak levéltári anyagnak, hanem levéltári segédletnek, valamint más iratoknak és irodalmi műveknek is segédlete, olyan mutató, amely a személy- és a helyneveket, továbbá a tárgyi címvagy vezérszavakat egyaránt kiemeli és meghatározott — rendszerint betűrendi — rendszerben csoportosítja, feltüntetve, hogy azok a kérdéses levéltári anyagban, levéltári segédletekben, más iratokban, irodalmi művekben hol találhatók. 14—122 Névmutató — valamely levéltári anyagnak, levéltári segédletnek, más iratnak, irodalmi műnek olyan mutatója, amely azokból, illetve azok tárgyának meghatározásából a neveket emeli ki és csoportosítja meghatározott — rendszerint betűrendi — rendszerben, feltüntetve, hogy hol találhatók. 14—123 Tárgymutató — valamely levéltári anyagnak, levéltári segédletnek, más iratnak, irodalmi műnek olyan mutatója, amely azokból, illetve azok tárgyának meghatározásából a tárgyi cím- vagy vezérszavakat emeli ki és csoportosítja meghatározott — rendszerint betűrendi — rendszerben, feltüntetve, hogy hol találhatók. A tárgymutatót címszómutatónak is nevezik. 14—124 Rotulus — Valamely több egyedi iratot tartalmazó kötetben, pl. a királyi könyvek egyik kötetében, található egyedi iratok jegyzéke a rotulus. A rotulus kifejezés a magyar levéltári terminológiában nem használatos. 14—125 Helyrajzi segédlet — a levéltári anyag raktári tagolódásáról tájékoztat, a legkisebb raktári egységekig lemenőén, de azokra már ki nem terjedve, azt tünteti fel, hogy az egyes tárolási eszközökben vagy eszközökön — épület, raktár, raktárszint, állványfal, polcoszlop, polc — milyen levéltári anyag van. A helyrajzi segédlet másfajta módon is tájékoztathat. Nemcsak azt tüntetheti fel, hogy hol mi van, hanem azt is, hogy mi hol van, azaz hogy a közép szintűnél nagyobb levéltári egységek milyen tárolási eszközökben vagy eszközökön vannak elhelyezve. Az első módon nyújtott tájékoztatás esetében a helyrajzi segédlet segédletbeli egységei raktári egységek, a második mód esetében pedig levéltári egységek. A helyrajzi segédletet topografikus segédletnek is nevezik. 14—126 Konkordancia-jegyzék — ugyanannak a levéltári anyagnak különböző levéltári rendbeni helyét összevető, együttesen feltüntető segédlet. A levéltári anyag helyét valamely levéltári rendben a konkordancia-jegyzék az anyag jelzetével fejezi ki. A konkordancia-jegyzék jelzeteket vet össze, ezért összevető jelzetjegyzéknek is nevezhetjük. A levéltári rend, amelyet a konkordanciajegyzék összevet egy vagy több más levéltári renddel, lehet a kérdéses levéltári anyagnak tényleges, vagy múltbeli, avagy ideális rendje. A konkordancia-jegyzék különböző szintű lehet A konkordancia-jegyzék beleépülhet valamely más segédletbe oly módon, hogy a segédletbeli egységek jelzete mellett azok régebbi, vagy újabb, avagy ideális rendbeli jelzetét is feltüntetjük. A konkordancia-jegyzéket konkordancia-mutatónak is nevezik. Az ügyviteli segédletek 14—127 Ügyviteli nyilvántartás — ügyviteli segédlet, amely valamely levéltári intézmény gyűjtőkörébe tartozó, részben már őrizeté-