Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

Kiterjedhet a tájékoztatás arra is, hogy a rendezést ki, hol és mikor végezte, továbbá hogy milyen rendezési feladatok várnak még elvégzésre, milyen fontossági sorrendben. Ez az adat elsődlegesen tájékoztató célza­tú, bizonyos jelentősége az őrzés szempont­jából is van, igen fontos a munka tervszerű megszervezéséhez. 14—44 Selejtezettség — A selejtezettségre vonatkozó segédletbeli adat arról tájékoztat, hogy valamely levéltári anyag — levéltári vagy raktári egység — milyen szinten és mi­lyen mértékben selejtezett. Kiterjedhet a tájékoztatás arra is, hogy a selejtezést ki, hol és mikor végezte, továbbá hogy milyen selejtezési feladatok várnak még elvégzésre, milyen fontossági sorrend­ben. Ez az adat elsődlegesen tájékoztató célza­tú, bizonyos jelentősége az őrzés szempont­jából is van, igen fontos a munka tervszerű megszervezéséhez. 14—45 Segédlettel ellátottság — A segédlet­tel ellátottságra vonatkozó segédletbeli adat arról tájékoztat, hogy valamely levéltári anyagnak — levéltári vagy raktári egységnek — milyen segédletei vannak. A tájékoztatásnak az anyaghoz használ­ható mindenféle — ügyviteli, irattári, levél­tári, elsődleges és másodlagos — segédletre ki kell terjednie. Kiterjedhet a tájékoztatás arra is, hogy a segédleteket ki, hol és mikor készítette, to­vábbá, hogy milyen segédleteket, milyen fontossági sorrendben kell még készíteni. Ez az adat elsődlegesen tájékoztató célza­tú, bizonyos jelentősége az őrzés szempont­jából is van, igen fontos a munka tervszerű megszervezéséhez. 14—46 Kutathatóság — A kutathatóságra vonatkozó segédletbeli adat arról tájékoztat, hogy valamely levéltári anyag — levéltári vagy raktári egység — kutatásának mi a leg­célszerűbb módja, milyen segédleteket, mi­lyen sorrendben és miként kell használni, a kutatás témájára vonatkozó anyagot hogyan kell kikérni. Ez az adat tájékoztató célzatú, némi je­lentősége az őrzés szempontjából is lehet. 14—47 Közzétettség — A közzétettségre vo­natkozó segédletbeli adat arról tájékoztat, hogy valamely levéltári anyagot — levéltári vagy raktári egységet— ki, hol, mikor és ho­gyan publikált. Ezt a tájékoztatást a levéltári intézmé­nyek megbízhatóan csak akkor adhatják, ha anyaguk közzétételét rendszeresen nyilván­tartják. Ez az adat tájékoztató célzatú. Bizonyos jelentősége az őrzés szempontjából is van, amennyiben a közzétett anyagot nem kell feltétlenül a kutatók használatára kiadni és ezáltal a rongálódás veszélyének kitenni. 14—48 Irodalom — Az irodalomra vonatko­zó segédletbeli adat arról tájékoztat, hogy valamely levéltári anyagról — levéltári vagy raktári egységről — ki által írt, milyen mun­kák, hol és mikor jelentek meg. Az irodalom keretében a kérdéses anyag­ról közzétett segédleteket is fel kell sorolni. Ez az adat tájékoztató célzatú. Félretértés elkerülése végett hangsúlyozni kell, hogy valamely levéltári anyag felhasz­nálása és idézése valamely munkában nem tartozik a kérdéses levéltári anyag irodalmá­hoz. A segédletek osztályozása 14—49 Segédletfajta — A segédleteket több­féle alapon osztályozhatjuk, az osztályozás eredményei a segédletfajták. Azon az alapon, hogy hol készültek, le­véltári és ügyviteli segédleteket különbözte­tünk meg. Azon az alapon, hogy eredetileg minek készültek, elsődleges és másodlagos segédle­teket különböztetünk meg. Céljuk vagy rendeltetésük alapján bizton­sági és tájékoztatási célú, valamint belső használatra és kiadásra szánt segédleteket különböztetünk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom