Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

megtartanak, annak megörökítésére, hogy milyenek is voltak a jelenléti ívek, vagy a kézbesítőkönyvek. A megsemmisítés 13—41 Megsemmisítés — a selejtezésnek az a fázisa, amelynek során a kiselejtezett anyagot illetéktelenek számára hozzáférhetetlenné teszik. Megsemmisíteni olyan kiselejtezett anyagot szoktak, amelynek tartalmát még selejt formájában sem tartják közismertté válhatónak. A megsemmisítésnek többféle formája van, legáltalánosabb a zúzdába adás. 13—42 Megsemmisítés elrendelése — a selejtezés kérdésében dönteni jogosult szervnek vagy személynek intézkedése arról, hogy a kiselejtezett anyagot semmisítsék meg. 13—43 Zúzdába adás — a kiselejtezett anyag megsemmisítésének az a módja, amelynél a selejtet papírzúzdába szállítják, hogy ott papírrá dolgozzák fel. Zúzdába nemcsak olyan selejtet adnak, amelynek megsemmisítését elrendelték, hanem olyant is, amelyet nem kellene feltétlenül megsemmisíteni, hanem másképpen is értékesíthe tnének. A megsemmisítésre szánt selejtet zúzdába szokták kísérni. 13—44 Zúzdába kísérés — a selejtezésnek az a fázisa, amelynek során a megsemmisítésre szánt selejtet a selejtezés kérdésében dönteni jogosult szerv vagy személy intézkedése alapján papírzúzdába viszik és ott ellenőrzik, hogy valóban bezúzásra kerül-e. 13—45 Zúzás — vagy szétzúzás a kiselejtezésnek az a módja, amelynél a selejtnek minősült iratanyagot papírgyárban szétzúzzák és új papír gyártására használják fel. A selejtezettség 13—46 Selejtezettség — az irattári vagy levéltári anyagnak selejtezés utáni állapota. Annak megfelelően, hogy a selejtezés milyen szintű volt, a selejtezettségnek is különböző szintjeit különböztethetjük meg. így beszélünk közép, ügyirat, darab stb. szintű selejtezettségről. A selejtezettséget átselejtezettségnek is nevezik.