Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

nológiának megfelelően azt a levéltári egységet jelentette, amelyet ma irattári vagy regisztratúra jellegű, avagy szerves fondnak nevezünk. Azt a levéltári egységet pedig, amelyet ma levéltárnak mondunk, összetett levéltárnak nevezte a régebbi magyar levéltári terminológia. Használta továbbá a többszörösen összetett levéltár kifejezést. A többszörösen összetett levéltár e terminológia szerint olyan levéltári egység volt, amely több mai értelemben vett levéltárat tartalmazott. Ilyennek tekintették pl. a Magyar Országos Levéltár egész anyagát. Az összetett és a többszörösen összetett levéltár kifejezéseket ma már nem használjuk. 12—171 Fondcsoport — felső szintű, na! gyobb terjedelmű levéltári egység, amely valamilyen alapon összetartozó fondokat foglal magában. Az alapok, amelyeken valamely fondcsoport fondjai összetartoznak, amelyek a fondcsoport sajátos jellegét meghatározzák, ugyanúgy többfélék lehetnek, és általában ugyanazok, mint a szekciók esetében. A fondcsoportok lényegében a szekcióknak felelnek meg. 12—172 Fondfőcsoport — olyan fondcsoport, amely további fondcsoportokra, fondalcsoportokra tagolódik. 12—173 Fondalcsoport — olyan fondcsoport, amely része egy másik fondcsoportnak, a fondfőcsoportnak. 12—174 Csoport — A fondcsoportot — nem szerencsés módon — egyszerűen csoportnak is szokták nevezni. 12—175 Fond — A fond felső szintű, vegyes terjedelmű levéltári egység. A fond a legjelentősebb levéltári egység, a levéltári anyag tagolódási rendszerének legszilárdabb pillére. A külföldön általános levéltári terminológiától — amely csak egyféle fondot ismer — eltérően kétféle fondot különböztetünk meg: szervest és szervetlent. A szerves fondot másképpen regisztratúra vagy irattár jellegű, avagy egységes provenienciájú fondnak nevezzük. A szervetlen fondot másképpen gyűjteménynek, vagy gyűjtemény jellegű, avagy vegyes provenienciájú fondnak nevezzük. Fond — szerves, vagy szervetlen — minden levéltári intézményben van. Minden irat, amely valamely levéltári intézmény őrizetében van, valamilyen fondba tartozik. 12—176 Szerves fond — a fondoknak egyik fajtája. Valamely szerv vagy személy műkor dése során hozzá érkező, vagy nála keletkező, és rendeltetésszerűen nála maradó iratanyag. A szerves fondot regisztratúra, vagy irattár jellegű, avagy egységes provenienciájú, rövidebben, egységes fondnak is nevezzük. A külföldi levéltári terminológia általában csak a szerves fondot tekinti fondnak és egyszerűen — minden jelző nélkül — fondnak nevezi. A szerves fond természetesen alakult levéltári egység. Szerves egészként keletkezik, nem nagyobb levéltári egység bontásának, vagy kisebbek összevonásának az eredménye. A szerves fondot egyes országokban levéltárnak nevezik. 12—177 Gyűjtemény — a fondnak egyik fajtája: különböző szerves fondokból származó, valamilyen szempont szerint összegyűjtött iratanyag. A gyűjtés szempontja, a gyűjtemény alapja lehet időrendi (pl. a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai levéltára), iratfajtai (pl. a Magyar Országos Levéltár Urbaria et conscriptiones című gyűjteménye), tárgyi (pl. a Magyar Országos Levéltár Acta ecclesiastica című gyűjteménye) és többféle egyéb rendszerezési alap. A gyűjteményt szervetlen vagy gyűjtemény jellegű, avagy vegyes provenienciájú, röviden vegyes fondnak is nevezik. A gyűjtemény mesterségesen alakított le-