Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

véltári egység, amely kisebb levéltári egysé­gek összevonásából keletkezik. Egyes külföldi országok levéltári termi­nológiájában a gyűjtemény szerves fondot, a szerves fondok bizonyos fajtáját jelenti: a magánszemélyeknek (olykor az ilyen szer­veknek is) a fondjait nevezik gyűjtemények­nek. 12—178 Összetett fond — Az olyan szervet­len fondot, amelyben nagyobb fondtöredé­kek vannak, összetett fondnak is nevezik. 12—179 Fondrész — nem teljes egészében, de viszonylag nagyobb terjedelemben fenn­maradt fond. A fondrész viszonylag nagyobb terjedel­mű fondtöredék. 12—180 Fondtöredék — valamely szerves fondnak esetlegesen fennmaradt kis hánya­da, töredéke. A fondtöredékeket nem szokták fondok­ként szerepeltetni, hanem gyűjteményekbe vonják össze őket, amelyeken belül legfel­jebb mint állagok szerepelnek. 12—181 Állag — felső szintű, nagyobb terje­delmű levéltári egység, a fondnak önálló jel­legű részé. A fond valamely részének önálló jellegét több tényező adhatja meg, minősítheti állag­nak az illető fondrészt. A fondképző vala­mely szervezeti egységének önállóan kezelt nagyobb terjedelmű iratait tartjuk általában állagnak. Állagok pl. a helytartótanács de­partamentumainak, vagy a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatóságának az iratai. A három tényező — szervezeti különál­lás, önálló iratkezelés és nagyobb terjedelem — közül az önálló iratkezelés — elsősorban a külön irattározás — a leglényegesebb. Az önállóan kezelt, külön irattározott iratokat még abban az esetben is állagnak minősít­jük, ha nem valamely különálló szervezeti egységnek a működésével kapcsolatosak és terjedelmük csekély. Ilyenek pl. a Magyar Országos Levéltár rezerváltan kezelt, bizal­mas jellegű iratai, általában minden szervnél a titkosan kezelt iratok. Az állag rendszerint tárgyában is külön­bözik a fond többi részétől, továbbá abban is, hogy külön irattári segédletei vannak. A tárgyi különállás és a saját segédlet azon­ban nem olyan tényezők, amelyek önmaguk­ban elegendők arra, hogy a fond valamely részét állagnak minősítsék. Az állag nem olyan levéltári egység, amely minden fondban megvan. Általában nagyobb szervek fondjaiban vannak állagok, amely szervek szervezeti egységei önállóan kezelik irataikat. Külön kérdés a filmtári állagok kérdése. A levéltári anyagról készült filmmásolatok gyűjtemény jellegű fondjában külön állag­nak tekintünk minden olyan részt, amelynek eredetije önálló levéltári fondba vagy állagba tartozik. Ebből következik, hogy egyrészt a filmtári állagok száma nagy, másrészt terje­delmük sokszor kicsiny. Miként fondot, úgy állagot is kétfélét kü* lönböztethetünk meg: szervest és szervet­lent. A szerves állagot regisztratúra, vagy irattár jellegű, avagy egységes állagnak, a szervetlent pedig gyűjtemény jellegű, vagy vegyes állagnak is nevezik. Az állag kifejezés a régebbi magyar levél­tári terminológiában minden nagyobb levél­tári egységet jelentett, közelebbi meghatáro­zás nélkül. E jelentése a szónak — miként egyes külföldi országokban — nálunk is használatos még, igyekszünk azonban a használatból kiszorítani. 12—182 Szerves állag — olyan állag, amely­nél minden egyes iratnak azonos a prove­nienciája, minden egyes irat ugyanannak az iratképző szervnek vagy személynek az irata! A szerves fondok állagai mind szerves ál­lagok, de lehetnek szerves állagaik a gyűjte­ményeknek is. A szerves állagot regisztratúra, vagy irat­tár jellegű állagnak is nevezik. 12—183 Egységes állag — olyan szerves ál­lag, amelynek minden egyes irata nem csu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom