Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

véltári egység, amely kisebb levéltári egységek összevonásából keletkezik. Egyes külföldi országok levéltári terminológiájában a gyűjtemény szerves fondot, a szerves fondok bizonyos fajtáját jelenti: a magánszemélyeknek (olykor az ilyen szerveknek is) a fondjait nevezik gyűjteményeknek. 12—178 Összetett fond — Az olyan szervetlen fondot, amelyben nagyobb fondtöredékek vannak, összetett fondnak is nevezik. 12—179 Fondrész — nem teljes egészében, de viszonylag nagyobb terjedelemben fennmaradt fond. A fondrész viszonylag nagyobb terjedelmű fondtöredék. 12—180 Fondtöredék — valamely szerves fondnak esetlegesen fennmaradt kis hányada, töredéke. A fondtöredékeket nem szokták fondokként szerepeltetni, hanem gyűjteményekbe vonják össze őket, amelyeken belül legfeljebb mint állagok szerepelnek. 12—181 Állag — felső szintű, nagyobb terjedelmű levéltári egység, a fondnak önálló jellegű részé. A fond valamely részének önálló jellegét több tényező adhatja meg, minősítheti állagnak az illető fondrészt. A fondképző valamely szervezeti egységének önállóan kezelt nagyobb terjedelmű iratait tartjuk általában állagnak. Állagok pl. a helytartótanács departamentumainak, vagy a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatóságának az iratai. A három tényező — szervezeti különállás, önálló iratkezelés és nagyobb terjedelem — közül az önálló iratkezelés — elsősorban a külön irattározás — a leglényegesebb. Az önállóan kezelt, külön irattározott iratokat még abban az esetben is állagnak minősítjük, ha nem valamely különálló szervezeti egységnek a működésével kapcsolatosak és terjedelmük csekély. Ilyenek pl. a Magyar Országos Levéltár rezerváltan kezelt, bizalmas jellegű iratai, általában minden szervnél a titkosan kezelt iratok. Az állag rendszerint tárgyában is különbözik a fond többi részétől, továbbá abban is, hogy külön irattári segédletei vannak. A tárgyi különállás és a saját segédlet azonban nem olyan tényezők, amelyek önmagukban elegendők arra, hogy a fond valamely részét állagnak minősítsék. Az állag nem olyan levéltári egység, amely minden fondban megvan. Általában nagyobb szervek fondjaiban vannak állagok, amely szervek szervezeti egységei önállóan kezelik irataikat. Külön kérdés a filmtári állagok kérdése. A levéltári anyagról készült filmmásolatok gyűjtemény jellegű fondjában külön állagnak tekintünk minden olyan részt, amelynek eredetije önálló levéltári fondba vagy állagba tartozik. Ebből következik, hogy egyrészt a filmtári állagok száma nagy, másrészt terjedelmük sokszor kicsiny. Miként fondot, úgy állagot is kétfélét kü* lönböztethetünk meg: szervest és szervetlent. A szerves állagot regisztratúra, vagy irattár jellegű, avagy egységes állagnak, a szervetlent pedig gyűjtemény jellegű, vagy vegyes állagnak is nevezik. Az állag kifejezés a régebbi magyar levéltári terminológiában minden nagyobb levéltári egységet jelentett, közelebbi meghatározás nélkül. E jelentése a szónak — miként egyes külföldi országokban — nálunk is használatos még, igyekszünk azonban a használatból kiszorítani. 12—182 Szerves állag — olyan állag, amelynél minden egyes iratnak azonos a provenienciája, minden egyes irat ugyanannak az iratképző szervnek vagy személynek az irata! A szerves fondok állagai mind szerves állagok, de lehetnek szerves állagaik a gyűjteményeknek is. A szerves állagot regisztratúra, vagy irattár jellegű állagnak is nevezik. 12—183 Egységes állag — olyan szerves állag, amelynek minden egyes irata nem csu-