Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

intézmény őrizetébe kerülés után, levéltári rendszerezés és rendezés során alakitottak ki. A mesterséges egységet kialakított egységnek is nevezik. Mesterséges raktári egységet nem szoktak megkülönböztetni. 12—23 Szint — a levéltári anyag vertikális tagolódása során keletkező kisebb-nagyobb részeknek, egységeknek a nagyságrendi helye. A levéltári anyag kétféle tagolódásának, a kétféle egységeknek megfelelően kétféle szintet különböztethetünk meg: levéltárit és raktárit. A szintet annak az egységnek a nevével jelölik, amely azon a szinten helyezkedik el. Szint és egység a legszorosabban összetartozó fogalmak. 12—24 Levéltárbeli szint — A szintet levéltárbeli szintnek is nevezik. A levél tárbeli szint közös neve a levéltári és a raktári szintnek. 12—25 Levéltári szint — a levéltári anyag vertikális levéltári tagolódása során keletkező kisebb-nagyobb részeknek, a levéltári egységeknek a nagyságrendi helye. A levéltári szintet annak a levéltári egységnek a nevével jelölik, amely azon a szinten helyezkedik el. A sokféle levéltári egységnek megfelelően sokféle levéltári szintet különböztetünk meg. A különböző levéltári szinteket három nagyobb kategóriába sorolhatjuk: a felső, a közép és az alsó szintű kategóriákba. 12—26 Raktári szint — a levéltári anyag vertikális raktári tagolódása során keletkező kisebb-nagyobb részeknek, a raktári egységeknek a nagyságrendi helye. A raktári szintet annak a raktári egységnek a nevével jelölik, amely azon a szinten helyezkedik el. A sokféle raktári egységnek megfelelően sokféle raktári szintet különböztetünk meg. A raktári szinteket — ellentétben a levéltári szintekkel — csak egy nagyobb, összefoglaló kategóriába szoktuk sorolni, amelyet alsó szintnek nevezünk. Az alsó raktári szinten a különböző fajtájú legkisebb raktári egységek, csomók, dobozok, kötetek, tékák stb. helyezkednek el. 12—27 Felső szint — összefoglaló levéltári szintkategória, amelybe azok a levéltári szintek tartoznak, amelyeken nagyobb terjedelmű levéltári egységek helyezkednek el. A felső levéltári szinteken elhelyezkedő levéltári egységeket felső szintű levéltári egységeknek nevezik. A felső szintű levéltári egységek a következők: levéltári intézmény anyaga, szekció, levéltár, fondcsoport, fond, állag. A nekik megfelelő levéltári szintek felső levéltári szintek. A raktári szinteknél nem szoktunk felső szintűeket megkülönböztetni, bár itt is megtehetnénk. Felső raktári szinteknek tarthatnánk pl. az épületek és a helyiségek szintjét. A felső szintet magas szintnek is nevezhetjük. Szokták a felső szintet alapszintnek is nevezni, ez azonban nem szerencsés kifejezés, mert az alsó szintet ugyanolyan, sőt még nagyobb joggal lehetne alapszintnek mondani. 12—28 Középszint — összefoglaló levéltári szintkategória, amelybe azok a levéltári szintek tartoznak, amelyeken közepes terjedelmű levéltári egységek helyezkednek el. A közép szintű levéltári szinteken elhe-' lyezkedő levéltári egységeket közép szintű levéltári egységeknek nevezik. A közép szintű levéltári egységek a következők: sorozat, alsorozat, kútfő, tétel. A nekik megfelelő levéltári szintek közép szintű levéltári szintek. A raktári szinteknél nem szoktunk közép szintűeket megkülönböztetni, bár itt is megtehetnénk. Közép szintű raktári szinteknek tarthatnánk pl. az állványfalak, a polcoszlopok, a szekrények, a polcok szintjét. 12—29 Alsó szint — összefoglaló szintkategória, amelybe azok a szintek tartoznak,