Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

amelyeken kisebb terjedelmű egységek he­lyezkednek el. Alsó szintet levéltári és raktári szinteknél egyaránt meg szoktunk különböztetni. Az alsó levéltári szinteken elhelyezkedő levéltári egységeket alsó szintű levéltári egy­ségeknek nevezik. Az alsó szintű levéltári egységek a követ­kezők: ügyirat, ügyiratdarab, egyes irat. A nekik megfelelő levéltári szintek alsó levéltá­ri szintek. A raktári szintek közül azokat nevezzük alsó szintűeknek, amelyeken a legkisebb rak­tári egységek, csomók, dobozok, kötetek, té­kák stb. helyezkednek el. Az alsó raktári szint a legkisebb raktári egységek raktári szintjeinek az összefoglaló kategóriája. Az alsó szintet mély szintnek is nevezhet­jük. 12—30 Darabszint — Az alsó, vagy mély szintet darabszintnek is nevezik, mivel a da­rabnak is mondott egyes irat mély szintű le­véltári egység. A darabszint azonban nem csupán az egyes iratok, hanem más alsó, vagy mély szintű levéltári egységek szintjét is jelenti. A szerkezet 12—31 Szerkezet — a levéltári anyag verti­kális tagolódásának a váza. Azt tünteti fel, hogy a levéltári anyag ver­tikálisan milyen alapon milyen egységekre tagolódik. A levéltári anyag levéltári és raktári tago­lódásának megfelelően a szerkezet is kétféle: levéltári és raktári. A kétféle szerkezetet közös néven levél­tárbeli szerkezetnek nevezhetjük. A szerkezetet struktúrának is nevezik. 12—32 Levéltári szerkezet — a levéltári anyag vertikális levéltári tagolódásának a váza. 12—33 Raktári szerkezet — a levéltári anyag vertikális raktári tagolódásának a vá­za. 12—34 Levéltári tektonika — valamely le­véltári intézmény levéltári anyagának a fon­dok csoportosítása révén kialakított, a fon­dok szintjénél magasabb szintű levéltári rendszere. A Magyar Országos Levéltár tektonikája pl. a szekciók és a levéltárak — azaz a fon­doknál magasabb szintű levéltári egységek — rendszere. A levéltári tektonikát levéltári szerkezeti váznak is nevezik. A rend 12—35 Rend — a levéltári anyagnak vagy még a levéltári intézménybe kerülése előtt, vagy pedig a levéltári intézményben, a rende­zés során, annak eredményeképpen, kiala­kult szerkezete. A rendet két tényező határozza meg: az egyik a levéltári anyag rendszere, a másik annak rendezettsége. A rend a levéltári anyagnak a rendezett­ség szintjéig megvalósult rendszere. Kétféle rendet különböztetünk meg: le­véltárit és raktárit. Mindkétfajta rend lehet eredeti és másod­lagos. A rend alapjául szolgáló rendszert, nem­különben a rendszer alapjául szolgáló rend­szerezési alapot is szokták rendnek nevezni. 12—36 Levéltárbeli rend — A levéltári anyag rendjét levéltárbeli rendnek is nevezik. A levéltárbeli rend a levéltári és a raktári rend közös neve. 12—37 Levéltári rend — a levéltári anyag­nak belső, szerves rendje, a rendezettség szintjéig megvalósult levéltári rendszere. 12—38 Raktári rend — a levéltári anyagnak külső, raktári elhelyezési, tárolási rendje, a rendezettség szintjéig megvalósult raktári rendszere. 12—39 Tényleges raktári rend — a levéltári anyagnak olyan raktári rendje, amely a le­véltári rendnek nem mindenben felel meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom