Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
A magyar telek szó a XIII. század második feléig (esetleg a végéig) a munkahelyet, lényegében a szántót, a későbbi tartozék legfontosabb részét nevezte meg. De még a XIV. század elején is előfordult, hogy ezt vulgózták a telek szóval. Nem tudom bizonyítani, de valószínűnek tartom, hogy a XIII. század első felében háramlik át lassan a tartózkodási hely: a belső telek megnevezésére is ez a szó, lehetséges, hogy a Szabó István vázolta jobbágytelek-rendszer kialakulási folyamattal párhuzamosan, esetleg annak következményeként. A nagyság problémájával többen is foglalkoztak. Szabó szerint a belső telek 1-2 hold, de nem mondja, milyen hold. 885 Maksay hasonlóan vélekedik. 886 Major, ha nem is ilyen határozottan, de erre konkludál. (Sajnálatos több, apróságnak látszó, de értelemzavaró tévedése, pl. öl helyett köböl stb.) 88 7 A mi nagyságadataink, a kevés városi eset - érthető - kivételével, a XIII. század közepéig kizárólag a munkahelyre, lényegében a szántóra vonatkoztak. A falusi belső telek első nagyságadatát 1254-ből ismerjük. Az is kétségtelen, hogy a Szepességben, a XIII. század végén is még bizonyosan, megszabott nagyságú a belső telek, vagyis földmérték. A szászok hozhatták magukkal mint a germán Hufe valamilyen utódát. Próbáljuk megállapítani, másutt mi a helyzet. Kezdjük az eredeti telekkel, vagyis a munkahellyel. Az időrendnél az első előfordulást, a metrikus nagyságnál a királyi mérték szerintit használjuk, hogy egységes rendszert alkalmazzunk (egyébként is a XII. századi adataink csak ilyenek). Kivéve természetesen azon eseteket amikor kifejezetten megmondták, milyen rendszerről van szó. Egyébként is a probléma lényegét eldönteni - földmérték vagy sem a telek bármelyik rendszer alkalmas (már kérdés természetesen, ha mérték, mekkora terület ez). Indítóul röviden emlékeztetek az 1229. évi somogyi összeírásra: 3-tól 153 hektárig változott a terület nagysága 62 esetben úgy, hogy csak 14 esetben volt azonos a nagyság a következők szerint: 5 esetben 25 és 50 hektár, 4 esetben 34, 3 esetben 18, 19, 39, és 74 hektár, 2 esetben 4,12,21, 36,42 és 63 hektár, a többi mind egyedi. Hangsúlyozzuk: egyazon időpontban egy megyén belül. Következőnek pedig nagyságrendben növekvően sorolom fel az adatokat: egységesen a hektárszámot (ha), mindegyiknél közölve a századot, és az esetleg azonos esetek számát (a nem említetteknél ez egy). 2 ha: XIV-XV. sz. l-l eset - 3 ha: XIV-XV. sz. l-l eset - 4 ha: XVI. sz. 2 eset - 5 ha: XV-XVI. sz. l-l eset - 6 ha: XIII. sz. - 7 ha: XVI. sz. - 8 ha: XIV-XVI. sz. l-l eset - 10 ha: XVI. sz. - 13 ha: XIII. sz. - 14 ha: XIII. sz. 1 eset, XVI. sz. 2 eset - 15 ha: XVI. sz. - 16 ha: XIII-XIV. sz. l-l eset - 17 ha: XVI. sz. 2 eset - 19 ha: XIV. sz. 1 eset, XVI. sz. 1 eset - 20 ha: XII. sz. 1 eset, XVI. sz. 3 eset - 21 ha: XII. sz. - 22 ha: XVI. sz. 2 eset - 25 ha: XVI. sz. 2 eset - 27 ha: XV-XVI. sz. l-l eset - 30 ha: XVI. sz. - 34 ha: XIII. sz. - 42 ha: XII. sz. - 44 ha: XVI. sz. - 51 ha: XIII. sz. 2 eset - 62 ha: XIII. sz. - 76 ha: XII. sz. - 84 ha: XIII. sz. - 127 ha: XII. sz. - 148 ha: XII. sz. - 169 ha: XII. sz. - 380 ha: XII. sz. - A XII. századból 8 adatunk van, a XIII. századból (1229 nélkül) 9, a XIV. századból 4, a XV. századból is, a XVI. századból 21, összesen 46 különböző területről származó adat, közülük csak 10 az azonos (ez is
