Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

Pozsony, Sopron, Vas, Győr megyék], ott csaknem mindenütt német telepesekkel is találkozunk. A laneus »lehen « nevén kívül bizonyítja ezt az is, hogy a föld mértékeként e vidéken már e korban [XIV. sz.] fellép a bevetett mag űrmértéke, a metz is." Forrásként pedig idézi az oklevélszótár előbb idézett két adatát — de közvetlenül az eredeti jelzettel — majd további két adatot, de már a szótárból.

542 Csakhogy a hivatkozott 1368. és 1378. évi oklevél a Zágrábi káptalan kiadványai, és nem német, hanem horvát területre vonatkoznak. Továbbá: az 1368. évi oklevélnél Szamotáék, az 1378. évinél pedig Véghelyi — aki a Zichy oklevéltárban kiadta,

543 innen vették át a szótárba — tévedtek az olvasással. Az oklevelekben hasonló, mégis jelentősen más kifejezés szerepel. 1368-ban nem Meech, hanem „Meeth" a mérték, és nemcsak én olvasom így, hanem Smiciklas is, aki az oklevelet kiadta,

544 1379-ben pedig nem Mech, hanem „Meth" a helyes olvasat.

545 Mert mindkét esetben a sajátos horvát földmértékről, a metiről (ld. 4.36) van szó (de sem németekről, sem metzenről, mécről, gabonamértékből lett földmértékről). A történeti-etimológiai szótár is, Belényesy is tévedett. Az utóbbival kapcsolatban jegyezzük még meg azt, hogy az oklevélszótár idézte további két (1440. és 1466.) adatnál helyesen a Meetz = mérő, de nem igazolja állítását, mert csupán gabonamérték mivoltukban szerepelnek, nem földmértékként. És nem is találtam olyan adatot, amelyik közvetlenül bizonyítaná e szerepét. Még olyant sem, amelyiknek alapján feltételezhetnénk ezt, mint a köbölnél (ld. 4.31). Csupán a vetőmagszükségletre van két XVI. századi adatunk. Az egyik a trencséni Szucsa 1549. évi összeírásában szerepel: „unum juger sit capax seminis 2

h

h metretarum Trinchiniensium".

546 Vagyis 1 hold = 2

1

/2 trencséni mérő, így 1 trencséni mérő = 0,40 hold. A trencséni mérő pedig a XVI. században 71,45 1 nagy volt, 54 kg búza ment bele.

547 A köbölnél részletezett módon (ld. 4.31) kapott viszonyszámmal (0,015 kg/m

2 búza) ez 3600 m

2

, vagyis 36,0 ár területnek felelhetne meg. A másik adat Nagyszombat város 1560. évi statútumában szerepel: „Quod de singulis jugeribus terrae per colonos cultis et ad civitatem spectantibus pendantur usitato more duae metretae."

548 Amennyiben feltételezzük, hogy a fizetett földbér tulajdonképpen a vetőmag mennyisége, akkor 1 hold = 2 nagyszombati mérő, így 1 nagyszombati mérő = 0,50 hold. E mérték ez időben 31,20 1 nagy volt, 24 kg búza fért bele,

5 49 ami az előbbi módon számítva kb. 1600 m

2

, vagyis 16,0 ár terület lehetne. Lehetséges, hogy az idézett adatok — mint a köbölnél is (ld. 4.31) — jelzik az ez időben meginduló átalakulási folyamatot, amelynek során a mérőből is mint gabonamértékből a vetőmagszükséglet alapján földmérték lesz. Úgy tűnik azonban, hogy e folyamatra országosan inkább csak a következő században kerül sor. META ld. vereten.