Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
4.36 MET(I) A zárójellel utalok e horvát földmértéknek forrásainkban szereplő kétféle ortográfiájára: met és meti. Vlajinac az első név alatt vette fel, meth ortográfiával, s a cirill betűs művében latin betűkkel írta, mint a nem horvát mértékneveket. 5 50 A met horvát szó többféle jelentései közül a rúd jöhetne számításba, de ez is eléggé bizonytalan, a többinél még átvitelesen is nehéz lenne az értelmezés. 5 51 Vlajinac feltehetően úgy vélte (mert latinul írta a cirill szövegben), hogy idegen eredetű mértéknév, csak horvátosodott. Magyar megfelelőjét nem találtam, ezért hagytam meg a források szerinti nevet. Meglátjuk, még a vulgózás sem segít a probléma megoldásához. Vizsgáljuk meg adatainkat, nem választva el a terminológiát az egyebektől. Első előfordulása a Zágrábi káptalan Zoboczinára vonatkozó 1368. évi oklevelében olvasható: „de qualibet quantitate uel mensura térre wlgariter meeth dicta ipsa vinea continente". 5 5 2 Szőlőnél alkalmazták tehát, s amit vulgóznak, az magyarul nagyság vagy földmérték. Nem segít rajtunk. Következőnek a Zágrábi káptalan Zelchre vonatkozó 1378. évi oklevelében szerepel: „viginti mensuras térre wlgariter Meth vocatas". 5 5 3 A vulgózott latin szó magyarul ismét csak földmértéket jelent. Nagyságadatot kapunk a Csázmai káptalannak a körösi Hrusouchra vonatkozó 1378. évi okleveléből: „ad quadraginta septem iugere térre, wlgariter mereth dicta". 554 Az oklevél tehát - de ez az egyetlen - a holdat vulgózta a metivel, így 1 met = 1 hold. De milyen holdról van szó, nem tudjuk. Péter zágrábi comes Rakitoueczre vonatkozó 1389. évi oklevelében ez olvasható: „possessionem suam ... ad duas mety". 5 5 5 A terület tehát 2 meti nagyságú. Zágráb megyének 1398. évi oklevelében szerepel: „quandam sessionem . .. vnam meet in se continentem", 5 56 tehát 1 met nagyságú a telek. Zágráb megye 1407. évi oklevele szerint „terram arabilem ... ad quatuor cum média mensuras wlgariter meti dictas". 55 7 Tehát a mértékjelentést vulgózza meti névvel. E megye Goricára vonatkozó 1427. évi oklevele újabb kifejezést vulgóz: „unam sessionem duas tantummodo dimensiones wlgartier mety dictas". 5 58 A vulgózott kifejezés magyarul méret, nagyság, Calepinus szerint megmérés, és ezt a latin kifejezést vulgózzák aztán gyakorta a következő időkben. A metin kívül újabb két mérték is szerepel Zágráb megye Mlakára vonatkozó 1435. évi oklevelében: többször meti szerepel, majd kétszer a vereten (ld. 4.49), végül pedig: „duas dimensiones wlgariter methy dictas absque quinque dimensionibus minoribus wlgo wdylnycze vocatis", illetve 1 meti + 5 udilnice van. 5 5 9 A metinek tehát kisebb kiegészítő mértékegysége az udilnice (ld. 4.47). A veretenhez való viszonyra pedig Zágráb megye 1445. évi okleveléből kapunk adatot, 12 esetben a szántóknál meti a mérték, utánuk pedig így informál: „quindecim maiores dimensiones wlgo wreten in se continentes", s megjegyzem, hogy a kaszáló mértéke kaszaalja. 560 A metinél nagyobb mérték tehát a vereten, illetve fordítva: a meti a veretennél kisebb mérték.
