Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
2. MÉRTÉKEK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
minden hónapban, minden érdekeltnél kötelesek a mértékeket, rőföket ellenőrizni. 118 Az 1532. évi statútuma pedig már esküdt mértékhitelesítő állást szervez. E statútum szerint a hitelesítő kötelessége mindenkor, főleg azonban az évi négy országos vásár alkalmával, minden mértéket, rőföt ellenőrizni, és ennek bizonyságául a város jelével ellátni. Kimondja, hogy a tanács valamit fizessen is neki, ahogyan ez más helyeken ugyancsak szokás. 119 Az 1535. majd az 1558., 1565., 1573., 1580. és 1584. évi királyi bányarendeletek foglalkoznak a bányamértékekkel, így a bányaöllel (ld. 3.29.6), a bányakötéllel (ld. 3.24,4.32) és a bányatelekkel (ld. 4.46.3). Körmöcbánya 1537. évi statútuma Sopron 1528. évi statútumához hasonlóan szintén 4 ellenőrt rendel — kettőt a tanácstól, kettőt a polgárok közül -, akik minden vásárnapon ellenőrizzék a mértékeket, rőföket, és a hamis mértékekkel mérőket keményen büntessék meg, mert az ilyesmi „keresztényieden, tűrhetetlen és tökéletesen testvérietlen cselekedet". 120 Mármarossziget 1548. évi statútumát azért említem, mert a hitelesítés módjára ad felvilágosítást: a bormértéknek pecsétesnek kell lennie — írja. 121 A Szász nemzet 1550. évi statútuma, hivatkozva az 1549. évi marosvásárhelyi országgyűlési határozatra elrendeli, hogy egységes mértékkel, rőffel éljenek. 12 2 Alsólindva 1558. évi rendelete előírja, hogy a posztókészítők rőfjei igazak és pecsétesek legyenek. A hamis mérték használójától „az mynemeo marhath merne el wezik twle, azzal byntetik megh". 12 3 Nagyszombat 1559. évi statútumát ismét csupán kiegészítésül idézem, mert hosszmértéket nem említ; beszél azonban esküdt ellenőr kirendeléséről, akinek kötelessége havonta ellenőrizni. 12 4 Selmecbánya 1561. évi statútumát pedig azért idézem, mert a hitelesítés módjáról informál: elrendeli, hogy a mértékekre és a súlyokra a város címerét vagy rajzát üssék rá, csak ezzel mérhetnek. 12 5 Kassa 1563. évi statútuma előírja, hogy minden mértéket, a rőföt is ellenőrizzék. 126 Eperjes kereskedőcéhe 1570-ben királyi privilégiumot kap arra (1584-ben megerősítve), hogy a kereskedők mértékeit ellenőrizheti (ld. 3.30.3). Rozsnyó 1574. évi statútuma is csak kiegészít: a mértékellenőrzés a vásárbíró negyedévi kötelessége. 12 7 Selmecbánya 1575. évi statútuma a mértékek: súlyok, rőfök hitelesítését 4 piacellenőrrel végezteti. 12 8 Pozsony város 1578. évi statútuma a vásárbíró kötelességévé teszi a mértékek, rőfök ellenőrzését. 129 Körmöcbánya 1581. évi statútuma előírja a hiteles mértékek, rőfök használatát, a hamis mérték használóját áruelkobzással és testi fenyítéssel is bünteti, mert a „szegény embert és a dolgozót nem szabad így becsapni és meggyötörni". 130 Besztercebánya 1582. évi statútuma az idegen kalmároknak csak a nagykereskedelmet engedi, megtiltja, hogy a textíliát rőf- vagy darabszám forgalmazzák, csak bálánként vagy félbálánként tehetik. 131
