Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
2. MÉRTÉKEK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
pedig annak hosszát. A 24 ölesnek fele adta a szélességét, háromszor fektetve pedig a hosszát. Bármelyiket is alkalmazták, könnyen, gyorsan és pontosan megállapíthatták, hogy a mért terület hány királyi hold. Tegyük hozzá: ebben az esetben a mérőkötél nemcsak mérőeszköz, hanem hiteles mértékegység is. — De alkalmazhattak más megoldást is (ld. később). A kisebb területnagysághoz természetesen alkalmasabb mérték az öl. Ennél kisebb részt pedig rendszerint már nem vettek figyelembe, vagy a felekre bízták, döntsék el, e csekélyke területet mérjék vagy sem. így pl. a Leleszi konvent Bekenre vonatkozó 1370. évi oklevele szerint: „particulam terram viginti quinque ulnarum extradatam fuisse denotabat, si unius medii ülne cum cubitis aut amplexibus mensurari deberant, vei ne, sensuali intellectu deviebat", 67 vagyis fél ölet rőfölnek vagy sem, belátásuk szerint legyen. Városi telket azonban, kisebb lévén, már rőffel is mérhették (ld. 3,30). Nem minden esetben mértek azonban hivatalos kötéllel. így a felek valamelyike esetleg kételkedhetett a kötél, illetve a mérés helyességében. Éppen egy ilyen esetnek köszönhetjük, hogy a királyi öl I. Istvántól származó etalonjáról értesülhettünk (ld. 3.29.3). Érdemes közelebbről megismerkedni az üggyel, mert evvel a földmérés gyakorlatához kapunk adalékot. A bakonybéli apátság Haraszti nevű birtoka Szűcs szomszédságában feküdvén, fokozatosan elfogyott: Csenik Péter szűcsi jobbágyai elszántogatták. 1372 augusztusában határjárással kívánták az ebből keletkezett viszályt elsimítani. A határjárás befejeztével a királyi és a káptalani emberek meg akarták becsülni a terület nagyságát, de szemmértékkel ez nem sikerült. Ezért augusztus 10-én hozzáértő emberrel, megfelelő nagyságú mérőkötéllel kezdték felméretni a földet. Estére már jórészt végeztek, de amikor másnap folytatni akarták a munkát, Pál apát kijelentette, hogy a tegnapi mérést nem fogadja el, az helytelen volt. Mire Csenik Péter azt válaszolta: ha az apát minden kétséget kizáró mértéket akar, hozassa el Fehérvárról a Szent István király által megállapított és hagyományozott mértéket, mert csak akkor egyezik bele az új mérésbe. Az apát azonban közölte, hogy erre nem vállalkozhat, mert a kirendelt embereket annyi ideig nem tudja fizetni. így azután a Veszprémi káptalan hasztalan eljárásról tehetett jelentést I. Lajos királynak 1732. augusztus 12-én. 68 Előfordult az is, hogy a felek közmegegyezéssel lemondtak a mérőkötél használatáról. Hogy miért, arra a választ megkapjuk Bass országbíró Panala osztására vonatkozó 1264. évi okleveléből: „terras recitatas non funiculi mensurarunt, sed communi volúntate, partém melioris térre cum minori quantitate, deteriorem vero cum majori amplitudine diuiserunt". 69 így okol Miklós nádor Bodolos osztására vonatkozó 1347. évi oklevele is: „terras recitas non funiculi mensurassent, sed communi volúntate, partém melioris terrae cum minori quantitate, deteriorem vero cum maiori amplitudine diuisissent". 70 Az ok tehát a föld minősége. A jobb minőségűből kisebb, a rosszabból nagyobb területet osztottak a szokásos mértékegység, valószínűleg a hold nagyságánál. Választ kell keresnünk arra a kérdésre is, mit mértek meg kötéllel? Természetesen a terület kiterjedéseit: szélességét, hosszúságát, hogy a választott rendszer mértékegységének etalonja vagy annak helyi adatai alapján megállapíthassák a terület nagyságát. Vagyis területet mértek.
