Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
széthúzott. De a szélső értékek - 0,2-12 700 ár - között 40 nagyság sorol, ha a „tói—ig" eseteknél a felső határokat nem is vesszük figyelembe, mint ahogyan természetesen a metrikus értékkel nem ismert mértékeket sem. Nemcsak bőséges választék, hanem alkalmas a kisebb nagyságkülönbségek kifejezésére is. Tekintsük át földmértékeinket az első okleveles előfordulásuk időrendjében, hangsúlyozva a bevezetőben mondott értékelést (ld. 1.4), azt, hogy a legtöbb esetben a gyakorlati használat bizonyosan lényegesen megelőzte az előfordulást. 1002: külső (+ belső) telek — 1055: ekealja általában — 1113: helyi ekealja, hold általában — 1135: nyíl - 1198: királyi ekealja - 1199: szekér - 1232: helyi kaszaalja - 1233: helyi hold - 1239: kötél - 1241: királyi hold - 1254: dűlő/ödölő - 1256:. vereten - 1267: szokásos ekealja — 1270: belső telek (önmagában) — 1272: kapaalja — 1295: rúd — 1311: szokásos hold — 1312: média a szőlőnél — 1322: napszám, fertály a szőlőnél — 1358: média a belső teleknél - 1365: fertály a belső teleknél - 1369: meti - XIV. század: bányakötél, bányatelek — 1408: horvát barázda — 1418: vitorna — 1424: öl — 1428: oktál a belső teleknél - 1435: udilnica - 1437: flanga - 1439: oktál a szőlőnél - 1472: likó - 1484: királyi kaszaalja - 1508: falka - 1522: cira a belső teleknél 1523: statera — 1539: cira a szőlőnél - 1549: mérő — 1552: icce, veder — 1559: zaklepi — 1562: köböl — 1593: pint - XVI. század: magyar barázda. Ha az általános, szokásos, királyi, helyi rendszert, illetve a teleknél és szőlőnél alkalmazott azonos mértékeket nem vesszük figyelembe, akkor a XI. században 2 mérték, a XII. században újabb 2, együtt 4, a XIII. században 6 újabb, együtt 10, a XIV. században 7 újabb, együtt 17, a XV. században 7 újabb, együtt 24 és a XVI. században 9 újabb, együtt 33 mérték állott rendelkezésre. A XIII. század végéig tehát kialakultak az alapmértékek. A felsorolásból megállapítható az is, hogy a kezdeti, nagyobb területet meghatározó földmérték-egységekhez fokozatosan csökkenő nagyságokat megjelölő mértékek csatlakoznak. Vagyis a mértékalakulás követi az általános fejlődést: a gazdasági egységek fokozatos aprózódását, csökkenését. Kitűnően követhető ez a XIV. század során meginduló folyamat a belső teleknél és szőlőnél, illetve a felezőrendszer alakulásánál. De tapasztalható ez más művelési agaknál. Nézzük meg adatainkat eszerint. Belső telek: 1270: telek, 1358: média, 1365: fertály, 1428: oktál, 1522: cira. összesen 5 mérték. Szántó: 1055: ekealja, 1113: hold, 1135: fűkötél-nyíl, 1239: kötél, 1256: vereten, 1321: dűlő/ödölő, 1342: napszám, 1363: rúd, 1378: meti, 1408: horvát barázda, 1424: fertály, 1429: darabszám, 1435: udilnica, 1549: mérő, 1572: köböl, összesen 15 mérték. Rét: 1181: kaszaalja, 1199: szekér, 1228: hold, 1327: ekealja, 1400: napszám, 1401: kötél, 1418: vitorna, 1418: nyíl, 1437: flanga, 1444: darabszám, 1540: rúd, 1559: zaklepi. összesen 12 mérték. Szőlő: 1055: darabszám, 1228: hold, 1272: kapaalja, 1322: média, 1332: fertály, 1332: oktál, 1452: napszám, 1462: ekealja, 1522: cira, 1523: statera, 1552: veder, icce, 1593: pint. Összesen 13 mérték. Gyümölcsös: 1075: gyümölcsös, 1239: darab gyümölcsfa, 1390: darab gyümölcsös,
