Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
A Budai káptalannak a borsodi Gazara vonatkozó 1444. évi oklevelében olvasható: „quelibet sessio haberet decem et octo iugera térre usualia". 863 Az 1 telekhez tartozó munkahely tehát 18 szokásos hold, így 5,0 hektár. Szintén a munkahely nagyságát közli Szentgyörgyi-Bazini György és Zsigmond Bazinra vonatkozó 1450. évi oklevele: „integram laneam . . . dedimus . . . cum trigintaduobus jugeribus terrarum". 8 64 A telekhez tehát 32 hold szántó jár. Királyi mértékkel 27,0 hektár, szokásos holddal 8,9, helyi hold átlaggal 23,4 hektár. Zágráb város földkönyve 1453. évi bejegyzésében olvasható: „fundum .. . in longitudine quindecim brachia ferrea et in latitudine duodecim brachia ferrea in se continentem, unam scilicet tartummodo octavam curie ad usum civitatis prefatae in se continentem". 8 65 Az Vs városi telek tehát 12 X 15 zágrábi rőf, oldalviszony 1:12. Egy kiterjedést közöl a Leleszi konventnek a zempléni Sztárára vonatkozó 1454. évi oklevele: „qua scilicet sessio seu domus ... in latitudine triginta et unam ulnas habens". 866 A belső telek szélessége tehát 31 öl. Királyi mértékkel 96,9 m, öl átlaggal 62,0 m. Az utóbbit tartom valószínűbbnek. Zágráb megye Lokaweczre vonatkozó 1454. évi oklevele több belső telek nagyságát is közű: „unam sessionem seu terram sessionalem ... una cum média dimensionem wlgo meth dictam in se continentem . . . aliam sessionem ... una similiter et mediam dimensionem maiorem wlgo meth dictam, et decem minores dimensiones wdylnycze dictas in se continentem" stb., vagyis az első telek 1V2 meti, a második IV2 meti + 10 udilnica, a harmadik telek 6*/ 2 4-9 udilinica, a negyedik telek 4^2 meti + 5 udilnica. 8 67 Tehát mindegyiknek más a nagysága, s e nagyságot — kisebb-nagyobb mértékkel - is megadja. Metrikusan azonban ezeket nem ismerjük, csak a metiről tudjuk, hogy kb. 1 holdnyi (ld. 4.36,4.47). A zágrábi földkönyv 1461. évi bejegyzésénél olvasható: „fundi... in latitudine tredecim brachia ferrea in se continentem .. . unam tantummodo quartam curie in se continentem." 868 Ez esetben szokottan a hosszúság az ismert, a szélességet közli, városi teleknél 13 zágrábi rőf. Az 1464. évi bejegyzésnél ez olvasható: „fundum ... in longitudine a via communi et usque ad aliam viam . . . extendunt, in latitudine vero ... quinque brachia ferrea in se continentem, mediam curiam et octavam partém curie integrális in se habentem". 869 Az J /i6 városi telek hosszát tehát két út határolja, szélessége pedig 5 zágrábi rőf. Cristalowthy 1472. évi telek-registruma 12 falu fundusait sorolja fel, mindegyiknél megadva a nagyságot kötélben + likóban (ld. 4.32, 4.33). Ez ritkábban 3-4, inkább 7-8, 10-11, 8-11, 9-12 kötél, valamint 1-48 likó. 870 Átlagosan9 kötél + 24 likó nagyságot vehetünk, de metrikusan nem ismerjük. A zágrábi földkönyv 1473. évi bejegyzése szerint: „fundi... unam in toto quartam curie ad usum dicte civitatis in se continentem ... in longitudine decem cum medio brachia ferrea in se continentem". 871 Az */4 városi teleknek ismét a hosszúságát adja meg, ez ÍO 1 ^ zágrábi rőf. A Zágrábi káptalannak a város új telepeseire vonatkozó 1478. évi oklevelében található: „quelibet interga curia seu sessio in latitudine quindecim ulnas eneas, quibus communiter nunc his Zagrabia panni a mercatoribus mesnuratur continebitur, longi-
