Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
tudi autem curie et sessionis cuiuslibet usque ad sepes seu parietem municionis supredicte extendentur". 8 72 A városi egész telek hosszát tereptárgyakkal szabta meg, a szélessége pedig 15 zágrábi rőf. A zágrábi földkönyv 1480. évi bejegyzése közli: „fundum . . . viginti octo brachia ferrea in longitudine mensurando in se habente in latitudine vero . . . decem brachia ferrea mensurando in se continentem". 8 7 3 A városi egész telek tehát 10 X 28 zágrábi rőf, oldalviszony 1 : 2,8. A Zágrábi káptalan Lusanra vonatkozó 1487. évi oklevelében található: „sessionem ... 1 Vb dimensionem wlgo metk! et minores dimensiones wlgo wdilnycze in se continens IX." 8 74 A belső telek nagysága tehát \ l k meti és még 9 udilnica. A Vasvári káptalannak a vasi Ságra vonatkozó 1488. évi oklevele szerint: „quandam iuger térre in ordine sessionum ... pro loco sessionali . . . dedidissent". 875 A belső telek tehát 1 hold. Királyi mértékkel 84,4 ár, szokásos holddal 27,9, helyi hold átlaggal 73,2 ár. A horvát Lathkowyna 1500 körüli földösszeírásának adatait 8 76 átszámítva (ld. 4.32) 1 telek (sessio) 6 kötél (funiculus) lehetett. A Gorizara vonatkozó szintén 1500 körüli földösszeírás adatait 877 átszámítva (ld. 4.32) pedig 1 telek 9 kötél lehetett. A nyitrai Vágbeszterce 1506. évi statútuma szerint: „terras suas arabiles ad quinquaginta duos funes integros habeat divisis ... in quinquaginta duos domos". 878 Eszerint tehát 1 belső telekhez tartozó szántó 1 kötél nagyságú. Kőszeg város 1565. évi urbáriuma szerint: „ein Lehen derén gehören 26 Joch Acker". 8 79 A belső telekhez tartozó szántó tehát 26 hold. Királyi mértékkel 219 hektár, szokásos holddal 7,2, helyi hold átlaggal 19,0 hektár. Sárospatak 1567. évi urbáriuma öt falunál közli a telekhez tartozó, nyilasosztás szerinti szántók nagyságát, s az rendkívül változó. Nagyságrendben: 3, 5, 6, 16, 20 hold. 880 Királyi mértékkel 4-17 hektár, szokásos holddal 0,8-6 hektár, helyi hold átlaggal 2-15 hektár között változik. Kőszeg 1569. évi összeírása 5 községnél adja meg a belső telekhez (Lehen) tartozó szántó nagyságát: háromnál 16, aztán 22 és 30 hold. 881 Királyi mértékkel 14—25 hektár, szokásos holddal 4—8, helyi hold átlaggal 12—22 hektár között. Kismarton 1569. évi urbáriumában három falunál kapjuk meg a telekhez (Lehen) tartozó szántók nagyságát: 24, 32, 52 hold. 882 Királyi mértékkel 20-44 hektár, szokásos holddal 7—15, helyi hold átlaggal 18—38 hektár között. Komárom város 1575. évi urbáriuma hét falunál közli ezt az adatot, ismét sorrendben: 8, 10, 18, 20, 24, 24 l h, 30 hold. 88 3 Királyi mértékkel 8-25 hektár, szokásos holddal 3-8, helyi hold átlaggal 6—22 hektár között. Fraknó 1589. évi urbáriuma három községnél adja ezt a nagyságot: 12, 28 és 36 hold. 884 Királyi mértékkel 10-30 hektár, szokásos holddal 3-10, helyi hold átlaggal 9-26 hektár között. És hasonlóan széthúzott mezőnyt mutatnak a XVI. század második felének egyéb forrásai, de felesleges szaporítani az adatokat. 4.46.3.. Az összefoglalás kezdetén utalok a bevezetőben mondottakra, most csak a lényeget említem.
