Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
tetés az általánosításhoz, illetve az oklevelekben előforduló történeti mértékű adatok értékeléséhez. Az adatokból, illetve az oklevelekből azt is megállapíthattuk, hogy általában is, és az egyedi, helyi esetekben is többnyire a hold hosszúsága a köztudott, a helyileg adott, egységes nagyság — innen e mértéknek távolságjelölő szerepe (ld. 3.42) —, a szélesség inkább változó, ebből adódott aztán az ún. szélességmérés (ld. 2.31). Meg kell jegyeznem hogy a holddal mint földmértékkel többen is foglalkoztak. Közülük csak néhányat érdemes megemlíteni. Az időrendet követem. Hóman néhány adattal ugyan, ám jó gondolatmenetben vázolja a helyzetet, de tévesen nagy-, királyi és kisholdat állapít csak meg és számításai Werbőczin alapulnak, 3 s 8 így meghaladottak. Molnár szerint „A XVIII. században uralkodó holdmérték, a magyar hold, 1200 négyszögöl körül ingadozott. Ezzel kell a középkori holdat azonosítanunk, mert ez a mértékegység a középkor termelő viszonyaiból ered". 3 59 Hogy ez a sommás állítás mennyire helytelen, azt egyrészt az előbbiekben tárgyaltam, másrészt éppen a XVHI. századi földmértékeinkről írott cikkem 360 bizonyítja. Bendefy szintén kevés adattal, az ekealjával keverve, futólag tárgyalja a cikkének profiljához tartozó témát, számításai szintén Werbőczin alapulnak, 361 nem fogadhatom el. Wellmann egyébként lényeges megállapításai a királyi mérték, így a hold nagyságának megállapításában hasonlóan Werbőczin alapulnak, 362 így szintén meghaladottak. Maksay, nem lévén feladata, egészen röviden summázza a fontosabb adatokat, az usualis holdat azonban a helyivel azonosítja, 363 ezzel azonban a közöltek értelmében nem érthetek egyet. HuSéava pedig részint az ölnagyság téves számítása miatt helytelenül századonként változó nagyságot, részint pedig a Werbőczi-aiasz alapján számol, 364 így eredménye téves, illetve meghaladott. HUB, HUFE ld. telek 4.28 ICCE Elsősorban űrmérték, főleg bormérték, és ezen keresztül lett kivételesen a szőlőnél földmérték is. Csak e vonatkozásban foglakozom vele, tehát kimerítően nem tárgyalom. Hazai latin szótárainkban az icce iusta, justa, média, Calepinusnál cotyla. Oklevélben latinul iusta, média néven szerepel, de mint űrmérték. Magyarul először 1395-ben, a besztercei szójegyzékben található (yechye), okleveleinkben először személynévként 1480-ban. 36 5 mint űrmérték (iccze) 1519-ben az Egervár stb. urbáriumában, 366 földmértékként nem szerepel. Németül Halb(e), földmértékként először 1552-ben, Kőszegen fordul elő. 36 7 Elöljáróban egy problematikus adatot kell tárgyalnom. Sáros város 1667. évi urbáriuma szolgáltatja. Idézem a problémához feltétlenül szükséges adatokat: „Nagy Sáros Városnak urbárium. Ab anno 1273 esztendőben írt urbáriumának igazságos és valóságos párja. Melly Íratott le Anno 1667 esztendőben." A házak felsorolása után, a megjegyzések között pedig: „Szükséges observatio ez is, Hogy a fellyül megirt 1273.
