Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
A pozsonyi Stompfa 1592. évi összeírása szerint „habét vineas quatuor septem quartalis continentem", 214 tehát a négy szőlő 7 fertály nagyságú, így a szőlőnél kétségtelenül földmérték a fertály. A Sárvár alsó vidéki szőlők 1593. évi összeírásában egyes helyeken a „vedres" (ld. 4.48) és ennek kisebb részét jelző „pintes" (ld. 4.41) mellett más helyeken „fertall"a szőlő egysége, 215 így földmértéke is. S hogy mekkora volt a szőlőnél a fertály - azon kívül, hogy földmérték is —, megtudjuk a sárvári uradalomnak 1594. évi, többféle mezőgazdasági „normát" tartalmazó „rendeléséből", megírták: ,,minden fertal zolot uetuen tyz tyz ember kapallasara". 216 Eszerint 1 fertály szőlő =10 kapás. Azt viszont már nem tudjuk, hogy ez időben mekkora az 1 kapaalja (ld. 4.29) szőlő. A kapaalja nagyságát csak 200 év múlva ismerjük, s nem is erről a területről. 1784-ben Baranya, Csongrád, Heves, Pest és Zala megyei településeknél 1 kapaalja nagysága 90—400 bécsi négyszögöl — vagyis 322,6-1438,4 m 2 - középértékű volt, leggyakoribb a 250 és 300 négyszögöles - így 899 és 1078 m 2 — nagyság. 217 Ha ezzel az adattal számolunk, akkor 1 fertály szőlő = 10 kapaalja = 32,4-143,8 ár szélső értékű, átlagban 89,9 és 107,8 ár nagyságú lenne. S ha figyelembe vesszük a szokásos, a királyi és a helyi holdak metrikus értékeit (ld. 4.27), akkor azt is mondhatjuk, hogy 1 fertály szőlő kb. 1 hold — valószínűleg helyi hold — nagyságú is lehetett. Ez a nagyság azonban helyenként bizonyosan változott, mindenkor a hajdani egész szőlő nagyságától függően. Az egy fertály telek nagysága szintén az egész telek nagyságának a függvénye. A belső telek nagyságának határértéke 35—290 ár volt (ld. 4.46), ennek alapján 1 fertály telek 8,75-72,5 ár lehetne. Érthetően kisebb, mint 1 fertály szőlő. összefoglalva: a fertály a felező rendszerű mértékek egyike, e rendszernek — az egészet is figyelembe véve — a harmadik tagja, illetve l \i média. Inkább űrmérték volt, de földmértékként is dívott, elsősorban a Dunántúlon. E vonatkozásában adóegység. 1332-től a szőlő, 1365-től a belső telek egyik egysége. A szőlőnél a XV. század közepétől kezdve a devalválódás eredményeként általában önállósul, a legnagyobb egység a rendszer első tagja lesz, kisebb egységei általában az oktál és kivételesen — Csepregen a XVI. század elejétől — a cira. A teleknél a XVI. században is megmarad a média mellett harmadik tagnak, feltehető kisebb egysége a csepregi cira. A fertály nagysága a szőlőnél a XVI. század végén Sárvár környékén 10 kapás, valószínűleg 1 helyi hold, feltehetően - kerekítve — 32—143 ár határérték között 90, illetve 108 ár, a teleknél pedig általában 9-73 ár határértékű lehetett. FLANGA ld. ret FORDULÓ ld. dűlő GOGNAIUS. Dalmát földmérték, első előfordulását 1296-ból ismerjük. 11 * Szántónál, szőlőnél dívott. 21 9 Magyarországon nem alkalmazták, nem foglalkozom vele.
