Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

4.27 HOLD 4.27.1 Általában. E földmértéknek a görög rendszerben a pletliron felelt meg, 100 X 100= 10 000 négyzetláb, illetve 950,5 m

2 nagyságban,

220 s e terület oldalviszonya 1:1. Az európai holdak őse azonban a római jugerum volt: 120 X 240 = = 28 800 négyzetláb, illetve 2518,88 m

2 terület,

221 amelyiknél az oldalviszony 1:2vagyis olyan téglalap, amelyik két négyzetre osztható. Ez utóbbi volt a semijugerum, illetve az actus quadratus, amelyik 120 X 120 láb (1259,44 m

2

) nagyságú, tehát az oldalviszony 1 : 1. A további felezések természetesen e két viszonyszámot váltogatják. A rómaiaknál 1 actus quadratus (semijugerum) 30 actus simplex volt, ez pedig (41,98 m

2

) 480 pes quadratus, illetve 48 scripulum, 1 scripulum vagy decempeda quadrata (8,746 m

2

) 100 pes quadratus.

2 2 2 Európa új népeihez ez a felosztású jugerum származott át, de időben és térben távolodó, a megváltozott társadalmi és gazdasági rend következtében módosult mind nagyságban, mind arányaiban és részeiben. 650 körül a rajnai hold (Morgen) 2 aripennis volt, kb. 2555 m

2

.

2 2 3 A VIII—X. században is dívott ezen osztású jugerum, de egyes területeken 2 iurnales, illetve 240 pertica (rúd) volt, kb. 6825 m

2-nek felelt már meg, és használták a saját holdat (Juchart), 6 X 30 rúd (virga), illetve 54 X 270 öl (ulna) területegységet is,

2 24 — az oldalviszony 1 : 5. De ismerünk náluk a IX. századból 160 négyzetrúd (Quadratrute)

2 2 5 és 120 négyzetrudas, illetve 2X60 rudas (Rute), Morgen-nek nevezett holdat.

22 6 Ez utóbbi már valódi „nadrágszíj", az oldalviszony 1 : 30. A X—XII. században 1 hold (jugerum, Joch) szántó 1 mérőnek (modius), illetve kb. 3100m

2-nek, rétben 4 szekér szénának felelt meg.

22 7 A XIV. században a Mosel vidéki hold (Morgen) 5 X 12 rúd (virga), így 600 négyzetrúd — az oldalviszony 1 : 2,4 —, és kb. 3483 m

2 -nek felelt meg, a magdeburgi hold viszont csak 2551 m

2-nek, a rajnai (kölni) hold pedig 3168 m

2 -nek.

2 2 8 A magdeburgi tehát még mindig a római nagyság, a rajnai viszont lényegesen nagyobb. Koebel 1550-ben 1 hold (Morgen) nagyságát 4 X 32 rúd (Rute), így 128 négyzetrúdban adja meg, de ismer 8X 16 rudas holdat is.

229 Az oldalviszony az elsőnél 1:8, az utóbbinál 1:2. Puechler viszont 1563-ban - sajnos — a római holdat (jugerum) ismerteti, így adatait nem használhatjuk, de megjegyzem, hogy nála hold = joch.

2 30 E néhány adat is illusztrálhatja a sokféleséget, de azt is bizonyítja, hogy e területen 1 hold, kb. 3000 m

2 nagyságú volt. Német nyelvterületen később is többségében 2—3000 m

2 nagyságú volt a Morgennek nevezett hold — csak kivétlesen nagyobb: 5,9, sőt 12 000 m

2 -es is -, a Jochnak nevezett hold viszont 3,500-5,700 m

2 2 3 1 Az osztrák, illetve a bécsi (alsó-ausztriai) hold az 5707,75 m

2 (ld. itt később) területével a nagy holdak közé sorol. Mivel hazánkban szinte napjainkig használt földmérték volt, közelebbről kell vele foglalkoznunk. Kialakulására, a tárgyalt korszakban való fejlődésére vonatkozó adatot azonban nem találtam az irodalomban. Ulbricht sem foglalkozott e mértékkel, és sajnos kimaradt e földmérték az osztrák mértékek és mértékügy történeti fejlődését felvázoló kitűnő kötetéből

2 32 is. Csupán annyit közöl, de még annyit sem, mert csak a rendeletek között említi,

2 33 amennyit 1967-ben én is megállapíthattam. II. József 1785. évi