Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
Ugyancsak a szőlő mértékegységeként szerepel Esztergom városnak 1365. évi oklevelében: „vineam suam ... uno quartale in se continentem." 196 A Vasvári káptalannak a vasi Kéthely stb. osztályára vonatkozó 1365. évi oklevelében minden helyen „fundi quartales" szerepel, 19 7 tehát telek, mégpedig lakóhely, a belső telek egységét jelöli, így földmérték. Ezt bizonyítja, egyúttal viszonyszámot is közöl Bálint fia Jánosnak a szepesi Sebediendre vonatkozó 1424. évi oklevele: „de uno integro laneo, continens in se septuaginta dua quartalia térre arabilis." 1 v * A laneus feltehetően külső telek (ld. 4.46), így szántó, 72 fertály, következőleg 18 egész szántó nagyságú. Ezt azonban nem ismerjük, a fertály nagyságára nem következtethetünk. A Fehérvári káptalannak a vasi Szalónak stb. osztályára vonatkozó 1438. évi oklevelében „sessiones medias, sessiones quartas", illetve „quartalis" és „sessiones octalis" az egységek. 199 Tehát: az ez időben már folyamatban levő telekosztódás alapján keletkezett résztelek egyikét jelöli a fertály: negyedtelket, ennyiben itt is földmérték. A soproni polgárok 1458. évi összeírásában a szőlő általában „virtayl", illetve „octayl", kivételesen „halb". 200 A szőlő földmértékek egyike tehát a fertály. Hasonlóan szerepel 1473-ban is. 201 Sárvár stb. 1492. évi urbáriumában az adóegység általában sessio quartalis — kevesebbje az integra, s kivétele a sessio dimidia, 202 tehát az egyik részteleknagyságot jelöl, ennyiben földmérték. Léka 1492. évi 202 és Kanizsa 1493. évi 204 urbáriumában viszont csak sessio quartalis szerepel, tehát csak fertály az egység, viszont Kanizsa 1512. évi urbáriumában ismét csak az egyik egység, mert szerepel sessio média is. 2 05 Egervár stb. 1519. évi urbáriumában „vineam vnam quartalem", 206 szőlő adóegységet jelöl, de az octal mellett, így a szőlő egyik földmértéke a fertály. Csepreg 1522. évi összeírásában a belső telek egysége kétféle: általában quartalia, és kivételesen mint ennek kisebb része szerepel a már tárgyalt cira (ld. 4.22), továbbá olvasható: „de singulis vineis fertal dant .. .", 207 tehát a szőlőnek is adóegysége, így a fertály a teleknél is, a szőlőnél is lehetett földmérték, de nyilvánvalóan más nagyságban. Alsólendva 1524. évi urbáriumában a fundum integram és mediam mellett ritkán szereplő adóegység a fundum quartalem, 2 08 tehát ismét a telek egyik mértéke. Csepregnek 1539. évi hegyvám-lajstromában általában quarta a szőlő adóegysége, kisebb részei az oktál (ld. 4.40) és a cira (ld. 4.22), 209 tehát a fertály a szőlő egyik földmértéke; így 1585-ben is. 210 A pozsonyi Szentgyörgy 1559. évi urbáriumában viszont a szőlőnél csak ez az egység. Kőszeg 1565. évi urbáriumában a szőlőnél ismét két egység szerepel: „vierttl" és a kisebb rész „achtl", 212 a fertály tehát a szőlő egyik mértéke. Sopron város 1573. évi hegyvám-lajstromában „Pergviertl" és „Achtl" az adóegység, a szőlő (Weingarten) nagysága pedig l /a, l h, 1 Is, l h 6 „theil", 213 a fertály tehát ismét az egyik egység.
