Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
1 tenyér - 4 ujj = 3 hüvelyk = 1/2 v a arasz ~ ^4 láb = rőf= V12 /epés = = V24 kettőslépés = V40 0/ = 0,07815 m = 7,815 cm. E nagyság ismét jobban közelíti a görög, mint a római mérték nagyságát. Természetesen ez esetben sem jelenti a rendszer azonosságát. 3.34.3 Helyi tenyér. E mérték, mint ahogyan a hüvelykes tenyér (ne feledjük, két mérték) nagysága természetesen helyi, a mérést végző ember tenyérnagyságának felelt meg (ld. 3.35 is). A bevezetőben sorolt adatok egy része ilyen mérték lesz. Bendefy a pozsonyi hosszmértékek tárgyalásánál foglalkozik a tenyérrel is. s84 Közli a pozsonyi városház kapujának fényképét, ahol ezen mértékek etalonjait elhelyezték, s közÜ ezeknek méretezett rajzait is. Az adatokat azonban XVI. századiaknak, illetve korábbiaknak nem ítélhetjük. Bendefy ugyan azt állítja, hogy az etalonok XIV-XV. századiak, illetve úgy fogalmaz, mintha ez lenne a helyzet. Viszont forrásul idézett irodalmában én ilyen állítást, utalást nem találtam, egyébként is az ölön ott a készítés évszáma: 1715. Nem valószínű, hogy a másik két etalon készítésének időpontja korábbi lenne. Továbbá: Ulbrichnak a vonatkozó bécsi tárgyi emlékek alapján végzett vizsgálata 5 8 5 azt bizonyítja, hogy ezzel vigyázni kell. Aztán: Bendefy előbb a láb-etalonról beszél, 586 aztán azt mondja, hogy ez a tenyér és az arasz együttes etalonja, 5 8 7 és a pozsonyi lábról a továbbiakban nem szól, metrikus nagyságát e néven nem adja. Csak a közölt fénykép, rajz és ennek mérete alapján azonosíthatjuk ezeket. Ám ez nem megnyugtató helyzet. Az sem, hogy az általa megadott tenyérnagyság 9,3 cm - kb. 2 cm-rel nagyobb, mint e mértéknek ismert metrikus nagyságai. 588 Végezetül: a rőf osztása alapján a pozsonyi tenyér nagyságát 9,0 cm-ben adja meg, 5 89 és arra utal - nem kifejezetten, de az a lényeg —, hogy a kivitelezés pontatlan. így aztán a fentiek közlésénél többre nem vállalkozhatom. 3.35 UJJ A görög és a római rendszereknek is ez az első tagja. A görögöknél daktylos névvel 1,93 cm-nek, a rómaiak digitus-a pedig 1,85 cm-nek felel meg. 590 Lossai 1498-ban digitus néven 4 darab egymás mellé tett árpaszem nagyságban adja meg, s a művében közölt rajz 591 szerint 1,6 cm lenne, tehát kisebb, mint a római nagyság. Valószínű azonban, hogy rajza nem pontos — rövidebb a vonal —, mert a tenyér- és lábrajza és a közölt viszonyszámuk szerinti szorzat is plusz-rninusz különbségeket mutat. Puechler 1563-ban digitus, illetve fingerbreit névvel szintén 4 db egymás mellett levő árpaszem nagyságában adja, és a művében közölt rajz 592 szerint 1,85 cm az ujj, vagyis a római mérték nagysága. Az osztrák mértékrendszerben ez a mérték hiányzik, a náluk szereplő legkisebb egység: a vonal ugyanis későbbi mérték, a XVI. században még a hüvelyket osztják l \ 2 -Vie-od részekre. 593 Hazai latin szótáraink szintén digitus néven ismerik, Mártonnál azonban e szónak hüvelyk jelentése is van. Szikszai a mértékeknél közli a digjtust, 4 mag nagyságában. A viszonyszám római értékre utal, lehet hogy Lossain vagy Puechleren keresztül. Okleveleinkben, érthetően ritkán szerepel. Elsőnek - digitus névvel - a királyi bírák 1244. évi, malomügyben kiállított oklevelében fordul elő: a malomárok szélét
