Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
A fentiek alapján arra a kérdésre, hogy 24-31 vagy 58-78 cm a hal nagysága, vagyis hogy a palmus ez esetben tenyeret, vagy araszt jelent, úgy válaszolok: tenyeret, palmus minor-ról van szó, a halmérték pedig kb. 24—31 cm. Harmadik alkalmazási területe a mértéknek valamelyik kisebb vagy nagyobb mértékegységgel (ujj, rőf, öl stb.) való együttes használata, azokhoz való hozzátétele annak érdekében, hogy a mért nagyságot pontosan meghatározhassák. Ilyenkor csak a konkrét eset vizsgálata, a mért tárgy nagyság, távolság mivolta adhat eligazítást a jelentésre. Ezen alkalmazási terület speciális esete az ún. hüvelykes tenyér (pálma adducto pollice), mikor is a hüvelykujjat nem hajtották le, hanem rajta maradt a tenyéren a négy ujj mellett. Kb. 9-11 cm-t jelölhetett, önálló mértékként éltek vele. Előbb gabonamérték-nagyság, utóbb folyadék mennyisége vagy hiánya meghatározásánál használták inkább. Negyedik eset az, amikor e mértéket önmagában alkalmazták, érthetően kisebb tárgy, nagyság, távolság mérésére. Ilyenkor csak a konkrét eset vizsgálatával dönthetjük el, hogy az minor vagy major, tenyér vagy arasz. ötödik az az eset, amikor a konkrét helyzet vizsgálata sem segít, csak a vulgo szó esetleges előfordulása esetében lehet megítélni, miről van szó. Érdemes példát közölni, egyúttal a klasszikus esetet illusztrálja: a jajcai vár 1507. évi registrumában olvashatjuk, hogy az egyik hordóban a borhiány „unus pálma wlgo Araz", a másik hordó pedig „unum palmam wlgo tenyér" bort tartalmaz. 5 70 Egyúttal a magyar szó önálló előfordulásának első adata. A terminológia tisztázása után vizsgáljuk a vonatkozó lényegesebb adatokat. Elsőnek, palmusként, II. Béla Dömöst illető 1138. évi oklevelében szerepel mint halmérték (mensura ... piscium quatuor palmarum). 571 Leggyakrabban mint a gabonamérték nagyságának meghatározó mértéke, általában mint palmus, így elsőnek 1220-ban, 572 mint pugnus elsőnek 1213-ban, 573 illetve az oklevél hamis volta miatt, 1224-ben, s74 pugillusként pedig először 138l-ben. 5 75 Más mérték (rőf, öl stb.) kiegészítéseként (pálma) elsőnek 1295-ben fordul elő. 5 76 A hüvelykes tenyér (pálma poUicibus appositis) 1279-ben, 5 77 magyarul pedig (hywelkezhtener) 1520-ban 578 található elsőnek. Kisebb tárgy meghatározásaként elsőnek 1279-ben 579 szerepel. A XVI. századtól kezdve leginkább építőanyag, főleg gerendavastagság meghatározója, így pl. 1547-ben. 580 Másik fő alkalmazási területe folyadékok mennyiségének, hiányának meghatározása. így pl. a jajcai várnak 1507. évi, előbb idézett registruma vagy Kapuvár 1584. évi összeírása: az átalagban „eg tenyerny eczeth wagion". 581 Mindezek után igazán nehéz megérteni, miért állítja Velcsovné azt, hogy „magának a tenyér alapszónak nem alakult ki mérték jelentése". 5 82 3.34.2 Királyi tenyér. A szolgáltatásokkal kapcsolatos adatoknál, elsősorban az uralkodói oklevelekben feltehető, hogy királyi mértékről van szó. Nagyságának meghatározásánál Bendefy adatait 5 83 csak annyiban fogadhatom el, miszerint kétségtelen, hogy a tenyér 4 ujj nagyságú. E viszonyszámból, a már tárgyalt mértékek adataiból, valamint a királyi öl metrikus adatából (ld. 3.29.3) kiszámíthatjuk a királyi tenyérnek a többi mértékekhez való viszonyát és metrikus nagyságát. A sor a királyi mértékrendszerben, ahol a tenyér a harmadik tag, így alakul:
