Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

1. BEVEZETÉS

1.3 PROBLÉMÁK Problémák már az előzmények hiányából is adódtak. Kétségtelen azonban, hogy az előkép inkább csak a módszertanhoz adhatott volna valamelyes segítséget. így viszont a magam elgondolása szerint alakíthattam azt ki. Komolyabb problémát okoztak a források, még inkább a szövegértelmezés meg a terminológia. Vegyük sorra ezeket. A mértéktörténeti irodalom útnak indításakor kötelességem hangsúlyozni azt, hogy e témakörben elengedhetetlenül szükséges teljességre törekedni a forrásfeltárásban. Nem elégedhetünk meg azonban azzal, hogy ezt az igényt az irodalmi források tekintetében - beleértve az oklevélpublikációkat is — kielégítjük. Az így vagy úgy publikált adat csak töredéke a források összességének. Mértéktörténeti mű a levéltári forrásokat nem nélkülözheti, de azt sem engedheti meg magának, hogy szórvány levéltári források alapján dolgozzon, amellett még az esetleges tárgyi emlékeket is figyelembe kell vennie. Törekedtem tehát a teljességre, mégis megmaradt az az érzésem, hogy valami elkerülte a figyelmemet. Rossz érzés, mert minden adat kincset érhet. Hiszen a tárgyalt kor ügyintézési, illetve iratképzési gyakorlatából következőleg az érdemi mértékadat írásban való rögzítése teljesen esetleges, számtalan akkor és ott adott tényező függvénye, és még esetlegesebb az, hogy az a bizonyos irat napjainkig fennmaradt-e. Érdemi adat előfordulása tehát ritka kivétel. - Tájékoztatásul: a Mohács előtt keletkezett okleveleinknek kb. 98%-a pusztult el az idők folyamán.

2 6 Az irodalmi források néhánya, az előzményeknél (ld. 1.2) említettek értelmében a témára vonatkozó cikk. Törekedtem azonban arra, hogy adataikat a hivatkozott levéltári forrásokkal összevetve ellenőrizzem. Viszonylag könnyen tehettem ezt, mert alig akadt közöttük olyan, amelyik saját gyűjtésemben (ld. később) nem szerepelt volna. Az irodalmi források többsége azonban oklevélpublikáció. Ezeknél már nem vállalkozhattam arra, hogy minden esetben megnézzem az eredeti oklevelet. Csak akkor ellenőriztem és természetesen csak a mértékkel kapcsolatos adatokat — ha volt erre lehetőségem —, amikor valami miatt kételkednem kellett a vonatkozó szövegrész közlésének helyességében. A levéltári források feltárásánál már járt előttem valaki: néhai Horváth Tibor Antal, aki évtizedeken át gyűjtögetett, de sajnos nem dolgozta fel a hazai mértékekre és pénzekre vonatkozó kutatási anyagát. Vonatkozó jegyzethagyatéka az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában van.

27 Saját levéltári kutatásaimat azonban ettől függetlenül végeztem, és csak e munka befejezte után néztem át e hagyatékot, elsősorban azért, hogy ily módon egybevessem az eredményt a teljesség szempontjából. Hiány mindkét részről - viszonylag kevés volt, de akadt, és bizonyára maradt is. A párhuza-