Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)

II. TÁRCÁK

1919. IV. 3.-1919. VI. 24. A Forradalmi Kormányzótanács megszüntette a helyettes népbiztosi tisztséget és ezzel kapcsolatban úgy intézkedett, hogy a népbiztosságok vezetésének munkája az egyes népbiztosok között a következőképpen oszoljék meg: A Forradalmi Kormányzótanács tagjai Elnök: GarbaiSándor Belügyi, vasúti és hajózási népbiztosok: Landler Jenő, Vágó Béla Földmívelésügyi népbiztosok: Hamburger Jenő, Nyisztor György, Vántus Károly Hadügyi népbiztosok: Kun Béla, Böhm Vilmos, Fiedler Rezső, Haubrich József, Szántó Béla Igazságügyi népbiztosok: Rónai Zoltán, Ládái István Közélelmezési népbiztosok: Erdélyi Mór, Illés Artúr, Kondor Bernát Közoktatásügyi népbiztosok: Kunfi Zsigmond, Lukács György, Szabados Sándor, Szamuely Tibor Külügyi népbiztosok: Kun Béla, Ágoston Péter, Pogány József Munkaügyi és népjóléti népbiztosok: Bokányi Dezső, Guth Antal Német népbiztos: Kalmár Henrik Pénzügyi népbiztosok: Székely Béla, Lengyel Gyula Ruszin népbiztos: Stéfán Ágoston A szociális termelés népbiztosai: Varga Jenő, Dovcsák Antal, Hevesi Gyula, Kelen József, Rákosi Mátyás A kormányzótanács összetételében a második időszak folyamán a következő változások történtek: A közélelmezési népbiztosság április 5-én átalakult közellátási népbiztossággá. A közélelmezési népbiztosok április 5-től közellátási népbiztosok lettek. A Forradalmi Kormányzótanács április 7-én Bajáki Ferencet a szociális termelés népbiztosságához népbiztossá kinevezte. A szociális termelés népbiztosainak száma ezzel hatra emelkedett. A Forradalmi Kormányzótanács április 9-én Budapest összes kerülete lakásügyeinek vezetésével teljhatalommal, korlátlan rendelkezési és intézkedési joggal Szamuely Tibor és Vágó Béla népbiztosokat bízta meg, akik a lakáshivatal vezetését még aznap át is vették. A Szellemi Termékek Országos Tanácsa elnökévé április 25-én Szabados Sándor népbiztos neveztetett ki. A Tanácsköztársaság kormányának legfontosabb szervezeti változása a Forradalmi Kormányzótanács 1919. május 19-én kibocsátott és 20-án kihirdetett XCVII. sz. rendelete alapján a Népgazdasági Tanács 1919. május 25-i felállításával következett be. A rendelet 3. §-a szerint a Népgazdasági Tanácsba beolvadnak mindazon népbiztosságok, amelyek eddig a Tanácsköztársaság gazdálkodásának egyes ágait egymástól elkülönítve vezették; vagyis a földmívelésügyi, a szociális termelési, a közellátási, a közlekedésügyi és a pénzügyi népbiztosság. A közlekedésügyi népbiztosság eddig egyesítve volt a belügyi népbiztossággal belügyi, vasúti és hajózási népbiztosság néven. A fenti rendelkezés értelmében 1919.