Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)
II. TÁRCÁK
május 25-én az addigi belügyi, vasúti és hajózási népbiztosság belügyi népbiztossággá alakult át. A belügyi, vasúti és hajózási népbiztosok elnevezése tehát május 25-től belügyi népbiztos lett. A beolvadás végrehajtásának ütemét és mértékét a többi gazdálkodási népbiztosság esetében ma már nehéz pontosan megállapítani. Egyes népbiztosságok már május 27-e után beolvadtak a Népgazdasági Tanácsba, más népbiztosságok további önálló működésére vonatkozóan adatokat meríthetünk a szociális termelés népbiztosának a hivatalos lap június 22-i és ezt követő számaiban közzétett kinevezéseiből isA Népgazdasági Tanács főosztályainak számát, elnevezését és ügybeosztását meglehetős eltéréssel szabályozza a Népgazdasági Tanács május 25-én kibocsátott I. N.T. számú rendelete, a Tanácsköztársaság június 23-án elfogadott alkotmánya és a Forradalmi Kormányzótanács június 29-én kihirdetett rendelete. A májusi szabályozás leglényegesebb eltérése a későbbiektől, hogy csak 8 főosztályt állít fel, hiányzik a júniusi rendelkezések szerinti VIII. (középítési) főosztály. A Népgazdasági Tanács május 25-i szervezeti rendelkezése természetesen nem érinti, s nem is érinthette a Forradalmi Kormányzótanács (kormány) szervezetét. A Forradalmi Kormányzótanács május 29-én megbízta Hamburger Jenőt az ország közélelmezésének vezetésével, diktátori hatalommal. Ugyancsak ebben az időszakban állította fel az élelmezési diktatúrát, amely 2. számú parancsát 1919. június 23-i keltezéssel adta ki. Eszerint az élelmezési diktatúra tagja Erdélyi Mór, Hamburger Jenő és Lengyel Gyula volt. 1919. VI. 24.-1919. VIII. 1. A Tanácsköztársaság legfőbb államhatalmi szerve, a Tanácsok Országos Gyűlése június 14—23. ülésezett. Június 23-án elfogadta a Tanácsköztársaság alkotmányát és megválasztotta a 150 tagú Szövetséges Központi Intéző Bizottságot. Feladata a Tanácsok Országos Gyűlése teendőinek gyakorlása annak két ülésszaka között. A központi intéző bizottság már másnap, 1919. június 24-én tartott ülésén a következőképpen választotta meg a Forradalmi Kormányzótanácsot: A kormányzótanács elnöke: GarbaiSándor, helyettese Dovcsák Antal A Népgazdasági Tanács elnöksége (egyszersmind népbiztosok): Varga Jenő, Nyisztor György, Lengyel Gyula, Bajáki Ferenc Külügyi népbiztos: Kun Béla Hadügyi népbiztos: Szántó Béla Belügyi népbiztos: Landler Jenő Igazságügyi népbiztos:Ágoston Péter Népjóléti és közegészségügyi népbiztos: Guth Antal Közoktatásügyi népbiztos: Pogány József Német népbiztos: Kalmár Henrik Ruszin népbiztos: Stéfán Ágoston A kormányzótanács június 29-én kihirdetett rendeletével a következőket állította a Népgazdasági Tanács főosztályai élére:
