Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)

BEVEZETÉS

gothai almanach nyomán — Uncsukfalvában jelölik meg kézikönyveink, holott a régebbi adat a helyes: Segesvárott született, ahol atyja, Csáky Zsigmond gróf, a későbbi tábornok, akkor még csendőrhadnagy korában, parancsnoka volt a kolozsvári I. sz. csendőrkerület 4. szárnya 2. szakaszának. Uncsukfalván csak a keresztelése történt, minthogy azonban több mint egy évvel az állami anyakönyvezésről szóló törvény hatálybalépése előtt született, ennek okirati igazolása az egyházi anyakönyvezést foganatosító plébániahivatal által kiállított keresztlevél, amelyből csak a keresztelés helye tűnik ki. Széli Kálmán születésének többnyire 1845-ben megadott évével szemben a ritkábban előforduló adat helyességének bizonyítására már tökéletesen alkalmas a gasztonyi plébániahivatal által kiállított keresztlevél. Takács József nem 1881. március 18-án született, hanem 1884. március 17-én (!) és nem 1961. február 3-án halt meg, hanem február 2-án. Bizonyíték: sírkövének felirata a Farkasréti temetőben, bár halálozási évként ezen — könnyen megállapítható hibával — 1960 van feltüntetve. Számtalan egyéb dátumot is ezekhez hasonlóan, már nem is annyira kutatással, mint inkább az összefüggésekre is kiterjedő valóságos nyomozással lehetett csak hitelesen megállapítani. A születési és halálozási dátumok gyakran öröklődő tévedései nemegyszer vezethetők vissza a régebben kézzel írott szövegek egymáshoz hasonló számjegyeinek vagy hónaprövidítéseinek hibás olvasatára. Innen eredt például Perczel Béla 1819. januári születési adata a helyes júniusi helyett, vagy Baross Gábor 1848. júliusi adata a júniusi helyett. Ugyanez a helyzet az egyéb adatok terén is. Amíg azonban a hibás személyi adatok csak pontatlanságnak minősíthetők, a hivatalban léttel kapcsolatos téves adatok már helytelen megállapításokra és következtetésekre vezethetnek, tehát félrevezetésre lehetnek alkalmasak. Ezen a téren a miniszterek kinevezésének és felmentésének az időpontja számbelileg a legtöbb hiba forrása. Úgyszólván alig találunk a közkézen forgó munkákban pontos adatot; ha többel nem, egy vagy két nappal tévednek. Az 1944. évvel zárult időszakban, amikor a hivatalos lap hétfő kivételével rendszeresen megjelent naponta, ezeknek a rövidebb eltéréseknek a magyarázatát többnyire abban kereshetjük, hogy a kinevezéseket és felmentéseket tartalmazó lappéldány megjelenésének a napját tüntetik fel a miniszteri működés kezdő, illetve záró időpontjaként. A kinevezés és a felmentés időpontja azonban nem a közzététel, mint a jogszabályok hatálybalépésénél, hanem a közzétett államfői elhatározás vagy az illetőhöz intézett kézirat keltének a napja. Figyelemmel arra, hogy ebben az időben is találunk több napos, sőt hetes késedelmet a közzétételben, a kinevezés megjelenése előtt a miniszter többnyire nemcsak kézhez vette kinevezését — és néha már esküt is tett —, hanem gyakran át is vette minisztériumának vezetését. Az eskütétel, vagy éppen a minisztérium vezetésének átvétele természetesen nem mindig történik már a kinevezés napján; sőt ez a kivétel. Az új miniszter hivatalba lépésének napjaként mégis a közzétett kinevezés napját kell tekinteni, mert hiszen esküt csak a kinevezett miniszter tehet, a minisztérium vezetését pedig hivatali elődje-