Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)

II. TÁRCÁK

I. (általános gazdasági) főosztály: Varga Jenő, a Népgazdasági Tanács elnökségének tagja II. (földmívelésügyi) főosztály: Hamburger Jenő és Vántus Károly III. (ipari termelési) főosztály:Dovcsák Antal, a kormányzótanács elnökhelyettese IV. (pénzügyi) főosztály: Székely Béla V. (közellátási) főosztály: Kulcsár István VI. (közlekedési) főosztály: Bodó Richárd VII. (gazdasági szervezési) főosztály .Lengyel Gyula, a Népgazdasági Tanács elnökségének tagja VIII. (középítési) főosztály: Garbai Sándor, a kormányzótanács elnöke IX. (munkaügyi) főosztály: Bajáki Ferenc, a Népgazdasági tanács elnökségének tagja A kormányzótanácsban az I., IV. és VI. főosztályt Varga Jenő, a II. főosztályi Nyisztor György, a Népgazdasági Tanács elnökségének tagja, a III. főosztályt Dovcsák Antal, az'V. és VII. főosztályt Lengyel Gyula, a VIII. főosztályt Garbai Sándor és a IX. főosztályt Bajáki Ferenc képviseli. A főosztályok ügykörét a két korábbi szabályozás részletesebben írta körül. Ezek közül a Tanácsköztársaság 1919. VI. 23-án elfogadott és VI. 28-án kihirdetett alkotmánya szerint a főosztályok ügybeosztása a következő: I. a termelés általános irányítása, anyaggazdálkodás és külkereskedelem; II. földmivelés és állattenyésztés; III. az ipar műszaki irányítása és üzemvezetés; IV. pénzügyi gazdálkodás; V. közellátás; VI. közlekedés; VII. gazdasági szervezés és ellenőrzés; VIII. középítés; IX. munkaügy (a június 29-i rendelkezés „munkásügyi" megjelölése helyett). A Népgazdasági Tanács 9 főosztályából 4 élén nem állott népbiztos: a II. főosztályt Hamburger Jenő és Vántus Károly volt népbiztosok vezették (egyedül ennek a főosztálynak az élén állott két vezető); a IV. főosztályt Székely Béla volt népbiztos, az V. és a VI. főosztályt pedig Kulcsár István, illetve Bodó Richárd. Minthogy az átszervezés után a II. (földmívelésügyi) főosztály két vezetőjéből egyik sem maradt továbbra népbiztos, ezt a főosztályt a kormányzótanácsban nem a főosztály egyik vezetője, hanem Nyisztor György képviselte, aki népbiztos maradt, mint az elnökség tagja. Ezzel az átszervezéssel a népbiztosok száma 34-ről 14-re csökkent. A korábbi munkaügyi és népjóléti népbiztosság elnevezése népjóléti és közegészségügyi népbiztosságra változott, mert a munkaügyi ügykörét átvette a Népgazdasági Tanács IX. főosztálya. Ágoston Péter az igazságügyi népbiztosság vezetését nem vette át, a népbiztosságot továbbra is a korábbi népbiztos, Rónai Zoltán vezette, most már mint belügyi népbiztoshelyettes. Ugyancsak június 24-én visszaállították a népbiztoshelyettesi tisztséget. Belügyi népbiztoshelyettessé Rónai Zoltánt, közoktatásügyi népbiztoshelyettessé pedig Lukács Györgyöt nevezték ki. Egyedül az ő kinevezésük jelent meg a hivatalos lap június 29-i számában. A külügyi népbiztosságot július 10-től csupán Kun Béla, Bolgár Elek és Alpári Gyula képviselhették, az utóbbi kettő mint külügyi népbiztoshelyettes.