Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)
2. A levéltári segédletek tartalmi kérdései
Szélességük álapján Annak érdekében, hogy a levéltári segédletek adatait szélességük alapján osztályozhassuk, tisztáznunk kell, hogy mit értünk valamely levéltári. segédletbeli adat szélességén. Induljunk ki néhány példából. Ha azt akarom megmondani, hogy egy iratban mi van, az irat miről szól, akkor kétféleképpen járhatok el. Vagy összefoglalóan meghatározom tárgyát, vagy pedig részletesen kifejtem annak tartalmát. Mind az összefoglaló meghatározás, mind pedig a részletező kifejtés különböző szempontok figyelembevételével történhetik, s ennek megfelelően különböző mértékben lehet szűkre vagy bőre szabott, keveset vagy sokat mondó, a kétféle eljárás alsó, illetve felső határvonala egészen közel kerülhet egymáshoz, a határvonalak el is mosódhatnak, mindennek ellenére azonban a kétféle eljárás egymástól megkülönböztethető, a határ közöttük megvonható. Ha a kérdéses iratról csak annyit mondok, hogy adománylevél, ezzel nyilvánvalóan nem teszek egyebet, mint összefoglalóan — mégpedig csupán egyetlen szempont figyelembevételével, igen szűkre szabottan, nagyon keveset mondóan — meghatározom a tárgyát. De nem lépem túl az összefoglaló tárgy-, meghatározás határát még akkor sem, ha — több szempontot figyelembevéve, kevésbé szűkre szabottan, jóval többet mondóan — a kérdéses adománylevél tárgyát összefoglalóan így határozom meg: Zsigmond király Szécsi Miklós volt nádornak és fiainak adja a vasmegyei Dobra királyi várat. Ha azonban a következőket mondom: Zsigmond király Zeech-i Miklós volt nádornak Károly és Lajos királyok, Erzsébet és Mária királynők alatt szerzett érdemeiért, amelyeket ex fidelium nostrorum prelatorum et baronum ac procerum potiorum fidedignis relatibus ismert meg, valamint iránta tanúsított hűségéért neki és János, Frank, Miklós, Péter nevű fiainak adja a prelátusok és bárók hozzájárulásával a vasmegyei Dobra királyi várat minden tartozékával 3 — nyilvánvaló, hogy nem összefoglaló-tárgymeghatározást, hanem minden szempontot figyelembevevő, bőreszabott,, sokatmondó, részletes tartalmi kifejtést adok. Afelől még lehet kétség, hogy vajon Szécsi Miklós fiainak névszerinti felsorolása még a tárgymeghatározás, avagy már a tartalomkifejtés keretébe tártozik-e, de minden egyéb, amivel a példaként felhozott második szöveg többet mond, mint az első, nézetem szerint kétségtelenül kívülesik a tárgymeghatározásnak mégoly tágan megvont legalsó határán is. Nézzünk egy másik példát. Ha egy levéltári állagról azt mondom, hogy a külkereskedelemre vonatkozó iratok vannak benne, akkor összefoglalóan meghatározom a tárgyát. Ha viszont azt mondom, hogy Ausztriával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal, Olaszországgal folytatott állat-, bor-, gabona-, koksz-, tüzifakereskedelemmel kapcsolatos tárgyalásokra, szerződésekre, szállításokra vonatkozó iratok vannak benne, akkor részletesen kifejtem a tartalmát. A tárgy összefoglaló meghatározása nem azt jelenti, hogy a meghatározásnak nem kell szabatosnak lennie, hogy elnagyolt lehet. Ha pl. a kérdéses állagban Ausztriával folytatott állatkereskedelemmel kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó iratok vannak, akkor ez a szabatos tárgymeghatáro3 Zsigmondkori Oklevéltár. I. összeállította Mályusz Elemér. Bo. 1951. 14. sz. reg.
