Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)

2. A levéltári segédletek tartalmi kérdései

zás, és ha csupán annyit mondok, hogy a külkereskedelemre vonatkozó iratok vannak az állagban, akkor a tárgyat elnagyoltan határozom meg. f De nézzünk olyan példát, amely nem a tárggyal és a tartalommal függ össze, hanem a korral. Há egy levéltári állagról azt mondom, hogy 18. századi iratok vannak benne, akkor korát összefoglalóan határozom meg. Ha azt mondom, hogy 1703 és 1797 közötti iratok vannak benne, akkor korát már pontosabban, de még mindig összefoglalóan határozom meg. Ha viszont azt mondom, hogy 1703 és 1797 közötti iratok vannak benne, az 1713, 1727, 1777 és 1783. évek kivételével, és az iratok zöme az 1760-as évekből való, akkor az állag korát már nem összefoglalóan meghatározom, hanem részletesen kifejtem. Nézzünk végül olyan példát, amely a terjedelemre vonatkozik. Ha egy levéltári állagról azt mondom, hogy terjedelme 10 folyóméter, akkor terjedelmét összefoglalóan határozom meg. Ha azt mondom, hogy terjedelme 10 folyóméternyi Í20 raktári egység, akkor terjedelmét már pontosabban, de még mindig összefoglalóan határozom meg. Ha viszont azt mondom, hogy terjedelme 4 folyóméternyi 60.kötet, 5 folyóméternyi 45 szabványos csomó és 1 folyóméternyi 15 fraktúralakú csomó, akkor terjedelmét már nem összefoglalóan határozom meg, hanem részletesen kifejtem. Ügy gondolom, szükségtelen további példákat felhoznom annak megvilágítására, hogy mit értek a levéltári segédletek adatainak szélességén. Elismerem, a kifejezés: szélesség — idegenül hangzik, legalábbis első hallásra. De ha beszélünk — és ez már nem hangzik szokatlanul — a levéltári segédletek adatainak mélységéről, beszélhetünk szélességéről is. A két fogalom nézetem szerint összefügg, mégpedig úgy függ össze, mint a koordináta rendszer függőleges és vízszintes, vertikális és horizontális tengelye. Valamely levéltári segédletben* adat — amint azt a fentiekben kifejtettem — annál mélyebb szintű, minél kisebb raktári és levéltári egységre vonatkozik. Valamely levéltári segédletbeli adat annál szélesebb, minél többet mond valamely meghatározott raktári, vagy levéltári egységről, valamely meghatározott vonatkozásban, pl. tárgyáról, tartalmáról, koráról, terjedelméről stb. Valamely levéltári segédletbeli adat szélességén tehát azt értem, hogy ugyanarról a raktári, vagy levéltári egységről, tehát ugyanazon a mélységű szinten, ugyanabban a vonatkozásban (tárgy, tartalom, kor, terjedelem stb.) mit és mennyit, többet vagy kevesebbet mond. Fentiekben láttuk, hogy a levéltári segédletbeli adatok mélységének számos foka van, hogy mélységük alapján számos csoportba sorolhatjuk őket. De bármilyen sok is a fokok száma a levéltári segédletbeli adatok mélységi skáláján, mégsem meghatározatlan, nem tetszőleges. A levéltári anyagnak egyrészt raktári, másrészt rendszerbeli vagy szerkezeti tagolódása határozza meg a mélységi skála fokainak számát. A szélességi skáláról ezt nem mondhatjuk el. A (levéltári anyag csak vertikálisan tagolódik, horizontálisan nem, a szélességi skála fokai tehát magából a levéltári anyagból nem adódnak. Ezeket a fokokat a levéltári segédlet készítőjének kell kijelölnie, meghatároznia. Míg tehát a levéltári segédletbeli adatok mélységi skálája objektív, a levéltári anyag tagolódása határozza meg, addig szélességi skálájuk szubjektív, a segédletet készítő levéltáros határozza meg.