Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)

5. A levéltári segédletek fajai

sem jelent. — Jellege szintetikus. — Rendszere a levéltári anyag tényleges rendszerével egyezik. — Kiviteli formája az ívf orma. Egyetlen adatot várunk a konspektustól: a levéltári anyag címét vagy jelzetét, mégpedig csupán a levéltári címeket vagy jelzeteket, a raktáriak és a helyrajziak nélkül. A levéltári címeket és jelzeteket azonban fölülről lefelé haladva egészen a legkisebb tárgyi egységekig bezárólag fel kell sorolnia. Egyedül a jelenlegi címeket vagy jelzeteket kell megadnia, figyelmen kívül hagyva azok múltbeli változatait. A konspektus ilyen módon könnyen áttekinthető képet nyújt valamely levéltári anyag tárgyi tagolódásáról, rendszerének tárgyi alapjáról. Ebből természetszerűen következik, hogy konspektust csak olyan levéltári anyagról érdemes készíteni, amelynek rendszere egészében vagy nagy részében tárgyi alapra épült, amely tárgyilag mélyen tagolt. Abban az esetben, ha egyes tárgyi egységeknek nincs olyan címük vagy jelzetük, amely tárgyukra utal, amelyből arra következtetni lehet, a konspektus készítőjének kell a címet vagy jelzetet oly módon kiegészítenie, hogy annak alapján az ilyen tárgyi egységek tárgya némileg megvilágosodjék.

28 Nem pontos és szabatos tárgymeghatározást várunk a konspektustól, hanem csak tárgyi jellegű címeket vagy jelzeteket. A tárgyra vonatkozó tájékoztatás konspektusi szinten egy másik levéltári segédletnek, a repertóriumnak a feladata. A konspektus viszonylag gyorsan elkészíthető, átmeneti jellegű levéltári segédlet, amely ideiglenesen jó tájékoztatást nyújt valamely tárgyilag mélyen tagolt levéltári anyagról addig is, amíg ekészül annak az anyagnak nagyobb igényű közepes szintű levéltári segédlete, a repertórium, amely azután a (konspektust, sőt a raktári jegyzéket is, feleslegessé teszi.

29 * k) Repertórium A repertóriumot egyesek úgy tekintik, mint a konspektus és a raktári jegyzék egybevonása révén keletkező műfajt. E nézetnek tagadhatatlanul van alapja, hiszen — miként látni fogjuk — a repertórium valóban egyesíti magában mind a konspektusnak, mind pedig a raktári jegyzéknek az adatait. De láthatjuk majd azt is, hogy ezeknél az adatoknál többet, mégpedig lényegesen többet tartalmaz, úgyhogy mégsem minősíthető a konspektus és a raktári jegyzék egyszerű összetételének. Mielőtt a repertórium tárgyalására térnénk, foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy nincs-e, nem készíthető-e olyan levéltári segédlet, amely valóban nem egyéb, mint összevont konspektus és raktári jegyzék? Ilyen levéltári segédletet minden nehézség nélkül lehetne készíteni, de tudomásunk szerint levéltáraink eddig nem készítettek. A két levéltári segédlet28 Ez történt az Országos Levéltárban az ún. tétellajstromok készítésekor. A minisztériumi levéltárak tételeinek ugyanis nincs a tárgyra utaló címük vagy jelzetük, csupán sorszámozva vannak. A tétellajstromokban az egyes tételek tárgyukra utaló címeket kaptak. E tétellajstromok, amelyeket helyesebb lett volna tételjegyzékeknek nevezni, tulajdonképpen konspektusok. 29 A konspektus fentiek szerinti műfajának megfelelő levéltári segédletnek a külföldi irodalomban leginkább a nyugatnémet Übersicht felel meg. A szovjet konspektus, mint láttuk, levéltárismertetést, a keletnémet Übersicht levéltári útmutatót jelent.