Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
III. A magyar kamara hatásköre
várban (az 1552. évi nagy ostrom után) Bornemissza Gergely tiszttartó volt, de egyben ellátta a kapitányi teendőket.191 Olyan esetben, amikor a kapitány a tiszttartói tisztséget is betöltötte, vagy saját, neki alárendelt tiszttartója volt, a Kamara utasítást adott neki a gazdasági ügyek intézésére, s számadásra is kötelezte.192 A tihanyi, a veszprémi és a palotai várhoz tartozó birtokoknál például a 16. században nem voltak külön kamarai tiszttartók. A tihanyi várban a számadásokat a kapitány vagy helyettese vezette, utóbbi nem volt kamarai tisztviselő. A Kamara a kapitány számadásait ellenőrizte.193 A veszprémi, palotai, tihanyi várbirtokokat vizsgáló királyi biztosok 1568-ban úgy vélték, hogy a jövedelmek növelése végett a birtokok élére jószágfelügyelőt kellene kinevezni. A Magyar Kamara azonban azon a véleményen volt, hogy a három vár birtokait (továbbra is) a várkapitányoknak kell bérbe adni azzal a szigorú meghagyással, hogy a jobbágyokat nem zsarolhatják. Később 1569-ben olyan döntés született, hogy a Magyar Kamara írassa össze a várak jövedelmeit, és egyezzen meg a kapitányokkal, mit fordítsanak ebből az őrség eltartására. A veszprémi püspökség javait továbbra is bérlet formájában használták, rendszerint a kapitányok.194 A várkapitányok gazdálkodása ellen azonban igen sok panasz hangzott el, hogy elnyomják a jobbágyokat, rosszul gazdálkodnak, a maguk javára fordítják a jövedelmeket. A hatalmaskodás, rossz gazdálkodás vádja alól olyan kiváló várkapitányok sem mentesültek, mint a szigetvári Zrínyi Miklós, az egri Dobó István.195 Kétségtelen, hogy e kiváló katonákban is meglehettek a korszak erőszakos, önkényeskedő nemes urainak e hátrányos tulajdonságai. Valószínűbb azonban, hogy a török elleni harcban életét is kockáztató parancsnok a gondjára bízott vár megtartása, katonáinak ellátása érdekében volt kénytelen erőszakos eszközökhöz is folyamodni. A várak védelmére ugyanis — amint az ismeretes — nem kaptak elegendő támogatást sem a magyar, sem a bécsi hatóságoktól. A Magyar Kamara megkísérelte a várbirtokok gazdálkodásának viszonyait oly módon javítani, hogy lehetőleg tiszttartót, vagy legalább számvevőt, illetve ellenőrt állított a kapitány mellé. Ezek a Kamarának tartoztak felelősséggel és számadással. Mindez igen változatos módon történt. Szigetváron az 1550-es években is a várkapitány intézte a katonai és a gazdasági ügyeket. Kerecsényi László kapitánynak 1558-ban adtak külön utasítást. Ez az utasítás, amelyet a Kamara és katonai szervek közösen készítettek el, szintén azt tanúsítja, hogy a várkapitány a katonai ügyek mellett a várbirtok gazdasági ügyeit is irányította, kapitány és egyben tiszttartó (castellanus, praefectus et provisor supremus) volt. A várbírók gazdasági ügyeihez saját (nyilván familiárisaiból választott) altiszttartót és számvevőt tarthatott. Ezekkel állíttatta össze a gazdasági számadásokat, amelyeket a Magyar Kamarához kellett ellenőrzésre küldenie. A Magyar Kamara ezen kívül 191 MNL OL E 15 - 1554. sine mense et die - No. 3. Utasítás az Egerbe küldött vizsgáló biztosnak. 192 MNL OLE 21 - b- 1551. július 22. - 537 - 105. 193 ErdélyiL.: Pisky István i. m. 143., 147. MNL OL E 21 - b - 1559. december 30. - 541 - 126-127. MNL OL E 15 - 1559. sine mense et die - No. 2. 194 Lukcsics JVeszprém i. m. 38-41., Zichy Pál kapitány bérletére Uo. 44. 195 MNL OL E 21 - b - 1550. november 24. - 536 - 273. Dobó István egri kapitányra és tiszttartóra. Benda KZrínyi Miklós i. m. 49-51. A Zrínyi Miklós szigetvári kapitány elleni vizsgálatra. 54
