Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
III. A magyar kamara hatásköre
külön kamarai számvevőt (rationista) is kiküldött a kapitány segítségére és ellenőrzésére. A Kamara azonban a továbbiakban sem tudta ellenőrizni a birtokgazdálkodást, 1599-ben Horváth Márk kapitány mellé ismét kamarai számvevőt küldött ki. A kapitány azonban meggátolta a számvevő működését. A Magyar Kamara panaszára a kapitányt a megfelelő katonai szerveken keresztül utasították arra, hogy ne gátolja a kamarai racionistát a várjövedelmek összeírásában és a számadások elkészítésében. Ibafalvay Ferenc racionista azonban ennek ellenére sem tudta feladatát elvégezni, s a kapitány önkényeskedései miatt távozni kényszerült. A Magyar Kamara további rendeleteket sürgetett a kamarai számvevő működésének a biztosítására. Zrínyi Miklós kapitánynak 1561-ben adtak utasítást, amely szerint saját viceprovi- sor-a, rationista-)^ volt. A Kamara csak ellenőrt küldött ki a gazdálkodás ellenőrzésére. Zrínyi Miklós kapitánysága idején 1565-ben királyi bizottság (Újlaki János váci püspök, a Magyar Kamara elnöke, Mezőlaki Ferenc zalavári apát, Erasmus Mayer a Bécsi Udvari Kamara tanácsosa, Weichardus Aursperg udvari haditanácsos) vizsgálta a Szigetvárhoz tartozó javakat és a kapitány hatalmaskodásai elleni panaszokat. A bizottság vizsgálatai szerint Zrínyi jogtalanul használt falvakat, erőszakkal hajtott be adókat, vámokat. A vár tiszttartója, aki teljesen a „kapitány embere” volt, támogatta őt ebben a ténykedésben. A bizottság mindkettőjük leváltását javasolta. A Szigetvárhoz tartozó birtokokon tehát nem sikerült a kamarai tiszttartói, számvevői tisztséget megerősíteni. A kapitányok teljhatalmát nyilván elősegítette az állandó közvetlen török veszély, amely nagy erélyt és határozottságot kívánt. A királyi udvar pedig a vizsgáló biztosokon, rendeleteken kívül ebben az esetben sem küldött a vár számára elégséges mértékben más támogatást.196 E segítség elmaradása is szerepet játszott Szigetvár 1566. évi elestében. Jól megfigyelhető a provisor, a tiszttartó működése a másik fontos végvárban, Egerben. Itt már a kincstár kezelése (1564) előtti időben is működött tiszttartó. Dobó István is először püspöki tiszttartó volt, s egyben ellátta a kapitányi teendőket is. Később mindkét tisztséget betöltötték. A kapitány és a tiszttartó viszonya az utasításoknak megfelelően alakult, a kapitány segítette a tiszttartót a jövedelmek kezelésében, a tiszttartó egyenrangú társa volt a kapitánynak. Mind a kapitányt, mind a tiszttartót 1564-ig az egri püspök nevezte ki, a Kamara csak ellenőrt (contrascribo) vagy számvevőt (rationista) küldött melléjük. A tisztségeket 1564 után az uralkodó töltötte be, s ekkor a parancsnok hatalma megnőtt, főkapitányi rangot kapott, s a tiszttartót is alája rendelték.197 Teljesen a főkapitány kezébe került 1579-ben mind a katonai, mind a gazdasági irányítás. Ettől kezdve ő nevezte ki a tiszttartót is.198 A kapitány, főkapitány gazdasági munkáját, a számadásokat 1564 után a Magyar és a Szepesi Kamara ellenőrizte.199 Az egri vár jövedelmei a török foglalások miatt 1570 után csökkentek, ezért 196 MNL OL E 21 - a - 1549. augusztus 28. Prosper és Kerecsényi utasításaira: ÖStA KA HKR Reg. 1558. Februar No. 177., März No. 178. Horváth Márk kapitány ellenőrzésére: MNL OL E 21 - a - 1559. december 30. MNL OL E 15 - 1561. sine mense et die - No. 1. Az 1565. évi vizsgálatra: Benda K.\ Zrínyi Miklós i. m. 48-50. Az 1561. évi utasításra: ÖStA AVA FHKA HKA HFU 1561. Oktober 3. 197 Rúzsás L.\ Az egri vár gazdálkodása i. m. 10-13., 15., MNL OL E 136 - a - 1 - 101. 198 Sugár I.'. Az egri vár számadása i. m. 9-11. 199 Rúzsás LAz egri vár gazdálkodása i. m. 13., 16. 55
