Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
II. A magyar kamara területi illetékessége
Magyarországon, hanem Horvátországban, Szlavóniában, Erdélyben s a magyar korona alá tartozó más területrészeken is viselnie kellett a királyi javak gondját. Erdély esetében az utasítások hozzátették, hogy ott a kamarai igazgatás majd csak akkor kezdődhet el, ha e részek a király kezére visszajutnak.37 Tudjuk, hogy az erdélyi részek tartós érvénnyel a török uralom végéig nem kerültek a Habsburgok hatalma alá, így Erdélyre a Magyar vagy a Szepesi Kamara hatásköre nem terjedt ki. Változást hozott a Magyar Kamara területi illetékességében a királyi Magyarországon belül 1567-ben a Szepesi vagy Kassai Kamara (Kamarai Adminisztráció) felállítása. A Szepesi Kamara alá a királyi Magyarország északkeleti részének, a Heves, Borsod, Gömör és Szepes megyék nyugati határától keletre eső területek pénzügyigazgatását helyezték. A kamarai igazgatás e kettéosztása kiterjedt a török uralom alatti területre is. E változás alapján a következőképp festett a Magyar és a Szepesi Kamara területi illetékessége, mind a királyi Magyarországon, mind a török alatti országrész vonatkozásában. A Magyar Kamara alá az 1580-as évek adóösszeírásai szerint a királyi Magyarország következő megyéit sorolták: Pozsony, Nyitra, Trencsén, Árva, Lipót, Turóc, Zólyom, Bars, Hont, Komárom, Esztergom, Nógrád, Sopron, Moson, Győr, Veszprém, Zala, Vas, esetleg Somogy megyét, Horvátországból pedig Varasd, Zágráb és Kőrös megyét.38 A török hódoltsági területből a Dunántúl odaeső részére, a Duna-Tisza közének felső részére terjedhetett ki adózási ügyekben többé-kevésbé a Magyar Kamara hatásköre.39 A Szepesi Kamara alá az 1567. évi megosztás szerint mind a királyi Magyarország, mind a török alatti középső országrész területéről a következő megyéket osztották: Szepes, Sáros, Abaújvár, Torna, Gömör, Pest, Solt, Borsod, Heves, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szatmár, Szabolcs, Belső- és Külső-Szolnok, Kraszna, Bihar, Békés, Zaránd, Csongrád, Csanád, Arad, Torontál, Temes megyéket.40 (E megyékből a Duna-Tisza közén fekvő Pest, Solt megye, Heves és Borsod megye déli része, a Tiszántúlon Belső- és Külső-Szolnok megye, Bihar megye nyugati része, Békés, Zaránd, Csongrád, Csanád, Arad, Torontál, Temes megye a török uralom alatti részen feküdt.) A török uralom alatti terület nagysága, amint tudjuk, többször változott, legnagyobb kiterjedését a 17. század második felében érte le. Ezekre a változásokra, mivel a pénzügyigazgatás vonatkozásában a magyar és a török terület határa amúgy is összemosódott, bőven szükségtelen kitérni. Szükséges azonban azt megjegyezni, hogy a Magyar Kamara számos esetben a jogilag alája rendelt Szepesi Kamara működését is ellenőrizte. A területi illetékesség e körvonalazása után arra is ki kell térni, hogy a Kamara elvi állásfoglalása mellett milyen méretű és milyen jellegű volt ténylegesen a kamarai 37 Mayer, Th.: Hofkammer i. m. 61. A műben közreadott utasítások 12. pontja szól a területi illetékességről. 38 MNL OL E 105 - 3 - 7-9., 327-328. Ember Győző: A magyar királyi kamara pénzbeli bevételei és kiadásai, 1555-1562. In: Századok 116. (1982) 150. 39 vö. Szakály F.: Magyar adóztatás i. m. 23-24., 81., 68-88. 40 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 163. 20
