Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
II. A magyar kamara területi illetékessége
hatáskör a töröktől megszállott országrészben. Nyilván jóval kisebb, mint ahogy azt az említett utasításokból, szabályzásokból következtetni lehet. A hódoltsági területen a legnagyobb mértékű a magyar földesúri adóztatás volt. Ennél kisebb méretűre becsülhető az egyházi tized beszedése, még kisebbre az állami adók (dica, ingyenmunka) behajtása. A Kamarák a földesúri terhek behajtásával főleg a váruradalmak esetében foglalkoztak. Ezzel, míg a három nagy végvár, mégpedig Szigetvár, Gyula és Eger nem került a török kezére, akadt is dolguk. A 17. században erősen csökkentek az ilyen jellegű feladatok. A Magyar és a Szepesi Kamara rendszeresen bérbe vette a 16. század folyamán a pécsi, Csanádi, váci és egri püspökség, a század második felében inkább csak a váci, egri püspökség és az esztergomi érsekség tizedeit. A tizedbérlet az említett püspökségek hódoltsági területeire is kiterjedt. A Kamara e munkája szintén csökkent a három nagy végvár eleste után. Egyházi tizedet természetesen nem csak a Kamara, hanem a földesurak is bérbe vettek, sőt az egyház természetben is beszedhette ezt a járandóságát. A kamarai tevékenység a török hódoltsági területen valószínűleg a dica behajtásánál volt a legnagyobb, bár ezt is csökkentette az, hogy az adóigazgatás a hódoltsági területen is vegyes, királyi-rendi jellegűnek minősült. Az adóbehajtás méreteire tájékoztatót adhatnak az 1588. évi adóösszeírás adatai, mely szerint a királyi részeken ekkor 12.729 egész, a török hódoltsági területen 7.596 fél portát írtak össze.41 A 17. század folyamán a hódoltsági adóporták száma erősen csökkent. Azokban a pénzügyigazgatási ágakban, mint például a harmincadigazgatásban, a kincstári sógazdálkodásban, amelyek kizárólag kamarai hatáskörbe tartoztak, a Kamarák tevékenysége a török hódoltsági területen jelentéktelen volt. így a kamarai igazgatás épp a kimondottan kamarai jellegű gazdálkodásnál minősült a leggyengébbnek. Meg kell említeni ugyanakkor azt is, hogy a Magyar Kamara nemcsak a pénzügyeknél, hanem más államigazgatási ügyekben is kiterjesztette, illetve megtartotta befolyását a török hódoltsági területen. így például birtokadományozások, kiváltságok kiadása, védelme dolgában többször kellett intézkednie. A jászok és a kunok, bár kerületük a török által megszállt részen feküdt, a Magyar Kamara védelmét élvezték. Ennek fejében természetesen a szokott taxa-t meg kellett fizetniük, és ajándékokkal is tartoztak.42 A taxa-1 többnyire a végvárak őrsége kapta meg.43 Mindezek csak szórványosan adtak munkát a Kamarának. 41 MNL OL E 105 - 3 - 7-9. 42 MNL OL E 15 - 1653. november 29. - No. 30., december 11. - No. 52. 43 Szakály F: Magyar adóztatás i. m. 75-76. 21
