Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)

IV. A harmincadigazgatás

okai is voltak. A 17. század első fele, a harminc éves háború korszaka Európában a gazdasági visszaesés, pangás ideje volt. Ez a gazdasági pangás Ausztriára is kihatott. Bécsben például többször annyira lanyhult a kereslet a magyar marha iránt, hogy az állatokat vissza kellett Magyarországra hajtani. Nehezítette a magyar marha értékesí­tését az is, hogy ugyanebben az időben az Alsó-ausztriai és a Grazi Kamara külön vá­mot (Aufschlag) vetett ki a Magyarországból behajtott állatokra.280 Ilyen körülmények között nem volt ajánlatos a vámokat felemelni. 6. A harmincadigazgatás szerepe a külkereskedelem szabályozásánál Magyarország külkereskedelmében a legfontosabb szerepet a 16. és 17. században - amint ez ismeretes - a marhakereskedelem játszotta. Ismeretes az is, hogy a királyi Magyarországon hajtották át a török hódoltsági terület, Erdély és a Duna-menti fe­jedelemségek marháit. A marhakereskedelem fejlesztése úgyszólván mindenkinek, a tenyésztőknek, a kereskedőknek, Bécs és az örökös tartományok fogyasztóinak is ér­dekében állott. A kamarai szerveknek szintén, hiszen a virágzó kereskedelem növelte a vámbevételeket. A Magyar Kamarának sok mindent kellett tennie a marhakereske­delem könnyítése végett. A Kamara ilyen jellegű intézkedéseit többnyire a harmincad- hivatalok hajtották végre. Sok gondot okozott a marhahajtásnál a legelő kérdése. A Magyar Kamarának több­ször királyi rendelettel hagyták meg, hogy a Bécsbe hajtott marha részére a legelőt biztosítsa.281 A földbirtokosok a legelők miatt gyakran zaklatták a marhakereskedőket, mégpedig azért, mert szerintük a vonuló állatok tönkretették a vetést, felélték a füvet. A birtokosok ezért sokszor jogos vagy jogtalan bírságokat vetettek ki a kereskedők­re.282 A birtokos nemesek közül sokan nem elégedtek meg a kereskedők háborgatásá­val, a bírságok kivetésével. Szokássá vált külön vámokat is behajtani, amint ez a Cseh- és Morvaországba marhát hajtó kereskedők esetében megtörtént. Ez a visszaélés már a kincstár közvetlen érdekeit sértette. A Magyar Kamara azt javasolta, hogy az ilyen nemeseket a királyi jövedelmek háborgatóinak kellene nyilvánítani.283 A Kamaráknak, köztük a Magyar Kamarának, arra is szigorúan ügyelniük kel­lett, hogy a marha ára a különféle felvásárlások, indokolatlan áruközvetítések miatt ne emelkedjék. Főleg a 16. század végén volt szükség ilyen erélyes intézkedésekre. Az 1580-as években nagyszámú marha jutott át az érsekújvári hídon a Vágón túlra, a zöme alföldi marha volt, de akadt köztük erdélyi származású is. Az érsekújvári híd- vám adatai szerint 1587. december 1-től 1588. november 30-ig 84.282 ökröt hajtottak át 280 Zimányi V: Magyarország az európai gazdaságban i. m. 135-137. 281 MNL OL E 21 - b - 1555. június 24. - 540 - 42. Erdélyből Bécs felé hajtott marha részére Magyaróvár vidékén legelőről a Magyar Kamara gondoskodjék. Hasonló rendeletek: MNL OL E 21 - a - 1555. július 11., augusztus 28. 282 MNL OL E 15 - 1570. július 15., október 14. Rendelet fogalmazványa, amely a külföldi marhakeres­kedők elleni visszaélések megszüntetésére hívja fel a nemességet. MNL OL E 21 - a - 1571. május 3. A Magyar Kamara felterjesztése a jogtalan bírságolások meggátlása végett. 283 MNL OL E 15 - 1584. május 23. A Magyar Kamara szerint a háborgatások megszüntetése ügyében a Magyar Kancellárián át királyi rendeletet kellene intézni a megyékhez. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom